Az európai parlamenti képviselők jobboldali ellenérzések és gazdatüntetések közepette fogadták el tegnap a természet helyreállításáról szóló törvényt, dacolva a konzervatívok törekvésével, akik a törvényjavaslatot meg akarták buktatni.
A törvény 329 igen szavazatot kapott, 275 nem szavazat ellenében és 24 tartózkodás mellett, ami nagyobb különbség az eredetileg vártnál. Az eredmény tapsot és éljenzést váltott ki a szocialista és zöld képviselőkből, miközben jobboldali kollégáik csendben maradtak.
A tagállamokkal folytatott tárgyalások során erősen felhígított törvény most a Tanács elé kerül, ahol a tagállamok tartják a végső szavazást.
A természet helyreállításáról szóló törvény célja, hogy 2030-ig az Európai Unió szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig az összes leromlott ökoszisztémát helyreállítsa. Kötelezettségeket és célokat állapít meg a különböző cselekvési területekre – például a mezőgazdasági területek, a beporzók, a folyók, az erdők és a városi területek – vonatkozóan, hogy fokozatosan visszafordítsa az éghajlatváltozás és az ellenőrizetlen emberi tevékenység által okozott környezeti károkat.
Az Európai Bizottság először 2022 júniusában terjesztette elő, majd a COP15 konferencián megkötött, a biológiai sokféleségről szóló mérföldkőnek számító megállapodás után még nagyobb jelentőségre tett szert.
Tavaly azonban a törvény a konzervatívok, különösen a Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) heves ellenzéki kampányának célpontjává vált. Az EPP többször is azt állította, hogy a törvényjavaslat veszélyeztetné az európai gazdák megélhetését, megzavarná a régóta működő ellátási láncokat, csökkentené az élelmiszertermelést, felhajtaná a fogyasztói árakat, és még városi területeket is eltüntetne, hogy helyet csináljon a zöldterületeknek.
A baloldali csoportok, az Európai Bizottság, több tucat civil szervezet, több ezer klímakutató, a megújuló ipar és olyan nagyvállalatok, mint az IKEA, a H&M, az Iberdrola, az Unilever, a Nestlé és a Danone erősen vitatták ezeket az érveket, amelyek mindannyian kitartottak amellett, hogy a természet helyreállításának célja összeegyeztethető a gazdasági tevékenységgel és elengedhetetlen az európai talajok hosszú távú életképességének biztosításához.
Az Európai Néppárt által vezetett, a Parlament közös álláspontjának kisiklatására irányuló törekvés júliusban kudarcot vallott, miután néhány konzervatív képviselő fellázadt, és a törvénytervezet mellett szavazott. Ez lehetővé tette, hogy a képviselők tárgyalásokat kezdjenek a Tanáccsal, és novemberben ideiglenes megállapodásra jussanak, amelyet várhatóan mindkét intézmény jóváhagy. A januárban kirobbant európai szintű gazdatüntetések azonban újra felerősítették a zöld megállapodással szembeni ellenérzéseket, mivel a mezőgazdasági ágazat közvetlenül a túlzott bürokratikus terhek okaként a blokk környezetvédelmi szabályozásait hibáztatta.
A természet helyreállításáról szóló törvény, amely nagyrészt háttérbe szorult, ismét a politikai vihar középpontjába került.
„Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a természet helyreállításáról szóló törvényt rosszul fogalmazták meg, és soha nem felelt meg az előttünk álló feladatnak” – mondta Manfred Weber, az EPP elnöke tegnap a szavazás előtt.
„Az inflációt ma az élelmiszerárak emelkedése növeli a boltokban. Arra kell kérnünk a gazdáinkat, hogy többet és ne kevesebbet termeljenek, hogy stabilizáljuk az inflációt”.”
Pedro Marques, a szocialisták és demokraták (S&D) képviselője visszavágott az állításoknak, és azzal vádolta a konzervatívokat, hogy „dezinformációt” terjesztenek.
„Ez az elképzelés, hogy azért szavaznak (a törvény ellen), mert törődnek a gazdákkal, teljességgel elfogadhatatlan. Ez egyszerűen populista álláspont. Ez félrevezeti az európaiakat és természetesen a gazdáinkat is” – mondta Marques.
„A Green Deal tagadása, az éghajlati vészhelyzet tagadása biztosan nem a problémáink megoldásának módja” – tette hozzá
A törvény túlélése megkönnyebbülést jelent a Green Deal számára, amely egyre nagyobb nyomás alatt áll a jobboldali és liberális pártok, a mezőgazdasági ágazat és az ipari szövetségek részéről. A hónap elején Ursula von der Leyen úgy döntött, hogy visszavon egy vitatott törvényjavaslatot, amely 2030-ig a felére csökkentené a növényvédő szerek használatát és kockázatait.
„Csak akkor fognak befektetni a jövőbe a gazdáink, ha meg tudnak élni a földből. És csak ha együtt érjük el éghajlati és környezetvédelmi céljainkat, akkor lesznek képesek a gazdák továbbra is a megélhetésüket biztosítani – mondta a Bizottság elnöke. – Gazdáink nagyon is tisztában vannak ezzel. Több bizalmat kellene szavaznunk nekik”.
Lásd még: Csak a Jobbik ellenezte a magyarok közül az EP-ben az uniós természet-helyreállítási jogszabályt
