Szinte korlátlan nyersanyagforrás lehet a vörösiszap, világszerte 60 gigantikus tározóban 3 billió tonnát tárolnak,és ez a mennyiség évente 150 millió tonnával nő. A vörösiszap feldolgozására ígéretes technológiákat dolgoztak ki, ezek bevezetése egyre sürgetőbb, de a végén megérheti, hiszen ritkaföldfémek, vas és bauxit is visszanyerhető ebből.
Értékes nyersanyag forrás lehet a vörösiszap. A kolontári katasztrófa kapcsán az érdeklődés központjába került anyag világszerte problémát jelent: tárolása költséges, feldolgozása pedig eddig megoldatlan. Az alumínium gyártás hulladékaként világszerte 3 billió tonna vörösiszapot tárolnak – és ez a mennyiség évi 150 millió tonnával nő. (Magyarországon a kolontári katasztrófát követően röviddel megszűnt a bauxitfeldolgozás, így csak a tározókban levő 60 millió tonnával kell számolni.) A vörösiszap feldolgozására már most is több mint ezer szabadalmat jegyeztek be – hogy ezek közül melyik bizonyul gazdaságosnak, az a közeli jövőben kiderülhet. A rendelkezésre álló megoldási lehetőségekről az elmúlt héten rendeztek konferenciát a belgiumi Leuvenben, ahol 28 ország kutatói és szakértői elemezték a megoldási lehetőségeket.
A vörösiszapot jelenleg a világ 60 óriási tározójában "készletezik" ,így a feldolgozás is koncentrált lehet.
Egyes államokban – így például Görögországban és Franciaországban – tárolás helyett a tengerbe zúdították a vörösiszapot, de ez jövő évtől már tiltott tevékenység lesz. A tározókban elhelyezett anyagból elsősorban vasoxidot és alumínium is visszanyerhető. Ezek mennyisége a vörösiszap teljes tömegének akár 50 százaléka is lehet. A Görögországban folyó kutatások a vasoxidra – illetve a nyersvas kinyerésére koncentrálnak – hangzott el a konferencián. Ezt követően az alumínium és a titán marad a feldolgozható salakban, míg az ásványi anyag tartalom teljes egészében az építőiparban felhasználható például hőszigetelő kőzetgyapotként nyerhető ki. Külön fejezetet érdemelnek a föld-és ritkafémek, amelyek szintén jelentős mennyiségben nyerhetők ki a vörösiszapból. Oroszországban például már működik egy kísérleti üzem, amely éppen ezt célozza meg.
A ritkaföldfémek közül a szkandium érdemel kiemelt figyelmet, hiszen alumíniummal ötvözve a repülőgépgyártás és a hadiipar egyik kulcsfontosságú anyaga. A neodimnum vas-bór ötözetben speciális, szupererős mágnesek alapanyaga – ezt szélturbinák esetében és az autógyártásban alkalmazzák. Szintén jelentős mennyiségben található a vörösiszapban a európium, amelynek oxidja a síkképernyős televíziókban és energiatakarékos fénycsövekben hasznosítható. Nem is beszélve az ittriumról, amely a LED fényforrások lelke.
Egy, Kanadában folyó kísérlet a bio-olaj gyártásban veti be a vörös anyagot. Itt az olaj krakkolásához – kisebb molekulára való "tördelésre" – használják katalizátorként. Mindezekből kiderül, hogy a az évekkel ezelőtt még átoknak minősített vörösiszap hasznos másodnyersanyag forrás lehet, s ez biztató lehetőségeket rejt a hazai vörösiszap tározók megszüntetéséhez is.
Az Ajkán, Mosonmagyaróváron és Almásfüzitőn tárolt vörösiszap ipari méretű feldolgozása ugyan ma még költségigényes technológiák bevetését kívánja meg, de az így kinyerhető nyersanyagok jelentős bevételi forrást is jelenthetnek. Arról nem is beszélve, hogy a tározók fenntartása, őrzése és rekultivációja is évi sok száz millió forintba kerül.
Stratégiai tartalék
Az Egyesült Államokban stratégiai tartaléknak tekintik a vörösiszapot a benne lévő értékes, ritka földfémek miatt, ennek megfelelően a timföldgyárak állami támogatást kapnak a vörösiszap-tározók kezelésére. Görögországban 2006-ig a tengerben helyezték el a vörösiszapot, ám azóta az amerikai példát követve, a száraz lerakást vezetik fokozatosan be. Olaszországban, Szardínia szigetén közvetlenül a tengerpart mellett találhatók a vöröiszap-tározók. A tenger sós vizével csökkentik a zagy lúgtartalmát. A tározók tetejét vízzel öntik fel, elkerülendő a kiporzást.
Magyarországon Ajka körzetében, a visszamaradt vörösiszapot a település melletti tározókban tárolják, ezek egyikének gátja szakadt át 2010-ben. A gyártás, a katasztrófát követően, átalakult száraztechnológiás folyamattá, a tározókat a kiporzás miatt gyors ütemben lefedték, amely várhatóan a jövőben is munkát jelent majd.Ennél fejlettebb megoldás a Mosonmagyaróváron illetve Almásfűzitőn alkalmazott rekultiváció- írta a napi.hu.
25 ezer medencényi mérgező iszap tart az óceán felé
Visszafordíthatatlan kár keletkezett az élővilágban, amikor egy bánya gátjai átszakadtak Brazíliában, és mérgező iszap öntötte el egy folyó völgyét – hasonlóan a kolontári ipari katasztrófához. A pusztító szennyezés már 500 kilométeren kiirtotta az állatpopulációt, és hamarosan eléri az Atlanti-óceánt.
