Az alábbi hír anonim és nincs dátuma. Környezet iránt elkötelezett szerző (Ne feledjem Nagy István is műfecske-fészkeket szerel fel az Duna-parti irodaház tetejére. Kíváncsi lennék rá, hogy mennyi a beköltözési arány?) legsúlyosabb forrása az MME. Tipikus aktivista hozzáállás, ami a valóság megismeréséhez és alakításához – sajnos – nem visz közelebb.
agenor.hu: Szúnyogirtás kontra fecskék védelme
„Sok-sok évvel (évtizeddel) ezelőtt, ha felnéztünk az égboltra, számtalan fecskét láttunk repülni, rovarok után vadászni. Vagy hosszú méteres sorokban ültek a villanyvezetékeken. Manapság azonban hiába keressük őket. Számuk drasztikusan csökkent Magyarországon. Ha nem történik jelentős változás, akkor hazánkból 2020-ra [Nem következett be!] eltűnhetnek a fecskék, pedig ők jelenthetnek (sic!) biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is! […] A hazai fecskeállomány 2000-2010 között összeomlott, az ezredforduló első évtizedének végére az állománycsökkenés meghaladta az 50%-ot. A tendencia sajnos nem fordult meg, viszont közben nagyot változott a világ. A 2010-es évek végére jelentősen felerősödött a klímaváltozás, melynek egyik következményeként szinte évről-évre újabb és újabb (sic!) mezőgazdasági kártevő rovarok és betegségeket terjesztő szúnyogfajok érkeznek Magyarországra. Éppen ezért az olyan rovarevők szerepe, mint amilyenek a fecskék és a denevérek is [a békák hogyan maradtak ki], jelentősen felértékelődik, hiszen ők biológia úton, plusz környezetterhelés nélkül csökkentik a rovarok számát. Hiányukban ezt agrárkemikáliákkal és rosszul végrehajtott szúnyogirtással végezzük el, ami súlyosan környezetszennyező és természetkárosító […]
A 2010-es fecskevédelmi év óta eltelt időszak lakossági tapasztalatai azt mutatják, hogy:
– ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol évek óta nincs fecske, akkor a fészekfoglalás esélye szinte nulla;
– ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol van istállózott állat, akkor a foglalás esélye magas;
– ha lakott fészek mellé teszünk ki műfészkeket, akkor a foglalás esélye a legmagasabb;
– ha jószág és fecske hiányában, de tömegesen (minimum 15-20, max. akár több száz) teszünk ki műfészkeket, akkor a foglalás esélye (néhány év távlatában) szintén igen magas.
Ezért azt javasoljuk, hogy mesterséges molnár- és füstifecskefészkeket:
– egyesével vagy kis számban elsősorban lakott istállók közelébe vagy lakott fecskefészek mellé, kisebb-nagyobb működő fészektelepek bővítésére helyezzük ki; ebben az esetben a területen mozgó fecskék látványa odavonzza a fajtársakat, így nagyobb az esélye annak, hogy a műfészkekbe is beköltöznek a madarak;
– tömegesen kihelyezve (minimum néhány tucatnyit, de akár több százat is) ott is nagyon magas a madarak beköltözésének esélye, ahol nincs lakott istálló, illetve fecskék sem költöttek évek óta;
– a fecskék műfészkekbe költözését, visszatelepülését segítheti, ha a közelben sárgyűjtőhelyet is létesítünk, mert fészeképítőanyag hiányában a sár csillogása vonzza a madarakat;
– ha pedig egyszer már beköltöztek a fecskék, akkor számíthatunk arra, hogy a madarak évről évre visszatérnek […]
Természetes vagy mesterséges fecskefészkekről legyen is szó, mindkét típusra jellemző az ürülékpotyogás. Ezért ahol ez problémát jelentene, a műfészkek alá is érdemes fecskepelenkát kihelyezni.
A fecskék évente kétszer költenek: az első költés április-májusban, a második június-júliusban kezdődik. Ehhez igazodva a kora tavasztól a nyár közepéig kihelyezett fészkekben, telepekben még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak.”
*
A súlyos állítások mögött nincsenek kutatók által publikált, számszerűsített tények és szakirodalmi háttér. Kellene! Ebben szinte érthetetlen, hogy a hazai madarászok nem partnerek. Rengeteg madárleső és madárfényképező van, de nagyon kevesek azok, akik gyakorlatilag fontos ismereteket gyűjtenek a számunkra hasznos fajokról.
Fecskefajokról kellene!
Egyrész nagyon fontos lenne tudni, hogy pontosan milyen rovarokból áll a táplálékuk, s abban milyen arányt képviselnek a csípőszúnyogok (Culicidae), másrészt megfogyatkozásuk számszerűsítése lényegi lenne, mint az okok keresése is.
Repülőgépes kezelés esetén a deltamethrin-szórásnál az alkonyati táplálkozás (a csípőszúnyogokkal egyidejű aktivitás) elégséges, hogy számukat gyérítse a kiszórt idegméreg. Mindez azonban csak gyanú és nem bizonyosság. Ezeket felvételezésekkel kellene bizonyítani! Nincs tudomásom fecskék kihullásáról a permetfelhőből. Ugyancsak érdekes lenne, hogy a kezelt rovarokat fogyasztó és fiókáikat etető fecskék sikeres nevelési hányada (fióka-pusztulás) milyen nagyságrendű.
Több dolog sugall különféle okokat, de csak konkrét vizsgálat döntheti el, hogy a gyanúnk igaz-e.
Darvas Béla
Nyitókép: molnárfecskék wikimedia
