Jobban álltunk újrahasznosításban tíz évvel ezelőtt, és ezen egyelőre a MOHU sem tudott segíteni. A kormány szerint a célszámok elérése miatt vált szükségessé a koncessziós rendszer: kellett egy olyan vállalat, ami átveszi az államtól a hulladékbiznisz jelentős részét.
Kicsit több mint egy éve, 2023 júliusában indult el a Mol leányvállalataként jegyzett MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) hulladékgyűjtési rendszere. A vállalat szerint az első év egy próbaidőszak volt, de még mindig úgy tűnik, hogy van mit tanulnia a Molnak az iparágról. Az Európai Unió irányelvei alapján 2025-re a magyar kormánynak 55, míg 2030-ra 60 százalékos arányt kellene elérnie a települési hulladékok újrafeldolgozásában. Emellett anyagtípusonként is különböző arányszámoknak kell teljesülnie: a papírnak 75, a műanyagnak 50, az üvegnek pedig 70 százalékát kellene újrafeldolgoznunk 2025-ig – az anyagáramok többségénél pedig még bőven lenne hova fejlődni.
A bűvös számok
A kormány szerint a célszámok elérése miatt vált szükségessé a koncessziós rendszer: kellett egy olyan vállalat, ami átveszi az államtól a hulladékbiznisz jelentős részét. Eredetileg egy közbeszerzést írtak ki a feladatra, amit egyetlen jelentkezőként végül a Mol nyert el, igaz, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Palkovics László (akkori miniszter) egy furcsa elszólására hivatkozva azt mondja, kifejezetten a vállalatcsoportra szabták a 35 éves hulladékgazdálkodási koncessziót.
A koncesszió tavaly júliusi indulását a technikai problémák is nehezítették, a G7 összesítése szerint végül óriási mértékben esett vissza a begyűjtött hulladék mennyisége az első két hónapban. Tavaly júliusban 82, míg augusztusban 42 százalékkal kevesebb hulladékot hasznosítottak Magyarországon a 2022-es eredményekhez képest, így csaknem 108 ezer tonna hulladék tűnt el a rendszerből.
Idén javulni kezdtek a számok: a MOHU júliusban azt írta a Telexnek, hogy a műanyagoknál 4, míg a biológiailag lebomló anyagoknál 8 százalékkal nőtt áprilisig a begyűjtési arány a 2022-es számokhoz képest, miközben az elkülönített papírhulladékok begyűjtött mennyisége 22 százalékkal emelkedett. Emellett az üvegeknél is 50 százalék feletti növekedést vár a vállalat.
De ez mit is jelent valójában az Európai Unió irányelvei alapján? Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) kibocsátási és begyűjtési adatai alapján a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) kiszámolta, hogy a MOHU koncessziójának kezdetén, 2023 második félévében a papír 88 százalékát hasznosították újra, ezzel pedig nemcsak a 2025-ös uniós elvárásokat értük el, de a 2030-as 85 százalék is teljesült.
A többi anyagnál sajnos nem ennyire jó a helyzet: az OKIR adatai alapján vélhetőleg a műanyagnak csupán 18 százalékát hasznosították újra 2023 második félévében, miközben 2025-re az 50 százalékos arányt kellene elérnie Magyarországnak. Hasonló a helyzet az üvegek esetében, ahol 28 százalékot sikerült tavaly begyűjteni, ami jelentősen kevesebb a 2025-re kitűzött 70 százalékos célértéknél. Nagy Miklós, a CSAOSZ szakmai titkára arról beszélt a Telexnek, hogy nem teljesíthetetlen a feladat, de a jelenlegi rendszerrel jóval több idő kell majd ahhoz, hogy elérjük az unió kitűzött arányszámait.
Folytatás a telex részletes cikkében >>>
Nyitókép: MOHU ruha és textilgyűjtő konténer MTI Lakatos Péter
