Mire jó az energiacímke, ha ekkora káosz van mögötte- teszi fel a kérdést a G7. A gazdasági portál ennek járt utána. A TV kínálatban eltűntek a “B” és a “C” kategóriás készülék, a legtöbb tévé pedig a legrosszabb, “G” jelű kategóriába tartozik. Ennyire nem érdekli ezt az iparágat az energiahatékonyság és a környezetvédelem?
A G7 cikkének írásakor a legnagyobb ár- és termék összehasonlító oldalon, az Árukeresőn 1454 LED, LCD vagy OLED tévét lehet kapni, ezek közül 446 termékre lehet energiacímke szerint is szűrni a kört. A legjobb energiahatékonyságot jelentő, A besorolású tévéből csak egyetlen van, ez közepesen nagy méretű, és valamivel több mint 1 millió forintba kerül. Meglepőbb azonban, hogy B és C kategóriás készülék egyáltalán nincs, a legtöbb tévé pedig a legrosszabb, G jelű kategóriába tartozik.
Az energiacímkék európai uniós rendszerét 2021-től kezdték folyamatosan újra szabni, ekkor szűnt meg sok terméknél (de nem mindegyiknél) az A kategóriához rendelhető + jel, vagyis újabban már nincs A+, A++ vagy éppen A+++ jelzés. Csakhogy az új A kategória más követelményekkel teljesíthető, ez egy olyan szint, amire a szabályozó azt gondolta három éve, hogy innovációval hamarosan elérhető lesz, általánossá válik.
A tévéknél azonban nem ez történt, az energiahatékonyság javulása kicsit lassabb a vártnál, mert nem látták jól előre, hogy a vásárlók egyre nagyobb méretű és egyre nagyobb felbontású tévéket akarnak majd venni. Márpedig ezeknél nehezebb elérni a megfelelő energiahatékonyságot, ezért ma még a legjobb készülékek java is kaphat G besorolást.
A hűtőkkel viszont pont az ellenkezője történt, a szabályozás alkotói alulbecsülték a várható fejlesztési ütemet. Így az A kategória könnyebben megugorható lett. Mit tesz a gyártó, ha olyan termékkel jön most elő, amely akár 20 vagy 30 százalékkal is hatékonyabb, mint az A kategória belépő szintje? Mivel + jelekkel már nem operálhat, ráírja a készülékre, hogy „A-20%”.
Címkekáosz
Így viszont elég zavaró lett, hogy a jelölések sokszor még közelítőleg sem tekinthetők egységesnek két különböző termékcsoport között. A helyzetet pedig az teszi végképp zavarossá, hogy a 2021-től érvényes átállás folyamatos, vagyis bizonyos termékek még egy darabig a régi jelölést használják. Ilyen például a szárítógép vagy a sütő, ezeken még lehet akár + jelzés is.
A német Die Welt újságírója nemrég egy szakkiállításon azon akadt fenn, hogy az A besorolású mosógép mellett a hozzá ajánlott szárítógép A+++-10% jelzésű volt. Vásárló legyen a talpán, aki ezen eligazodik, és mindez azért is bizarr, mert a 2021-es változtatások fő célja az egyszerűség, egységesség és átláthatóság megteremtése volt.
A vásárlóknak elég fontos az energiacímke, ahogy Márkus Bernadett, az Alza termékmenedzsere mondja, a vevők általában előre meghatározott szempontok szerint választanak háztartási készüléket, egy mosógépnél például a programok száma, a gyorsmosás lehetősége és a töltet mérete lehet az alap, de az energiaosztály besorolása is segíthet a végső döntést meghozni. Főleg ha nem jelent nagy ugrást az árban.
Mi is lehetővé tesszük az energiaosztály szerinti szűrést, amit a fogyasztók ki is használnak, ez a funkció kifejezetten népszerű azok között, akik tudatosan keresnek energiatakarékos termékeket – mondja Márkus Bernadett. A besorolásnál egyébként éves energiafogyasztást mérnek átlagosnak tekintett háztartási körülmények között, átlagos felhasználási feltételekkel. A tényleges energiafogyasztás eltolódhat mindkét irányba, egy olyan ötfős család, amelyik például a gyorsmosás programot használja legtöbbször egy mosógépen, valamennyivel magasabb energiafogyasztást várhat az energiaosztály besoroláshoz képest, míg egy kétfős család, amelyik jellemzően hosszabb, esetleg eco programot használ, alacsonyabbat.
A tudatos vásárlókhoz hasonlóan a G7 is megnézte, hogy a mosógépeknél mennyit lehet nyerni egy jobb energiahatékonyságú választással. Várakozásuk az volt, hogy a legolcsóbb E kategóriás (ennél alacsonyabb jelenleg nincs) elöltöltős mosógép árához képest prémiumot kell majd fizetnünk, ha A kategóriást szeretnénk venni, és arra voltunk kíváncsiak, hogy ezt az árkülönbséget mennyi idő alatt lehet behozni a vélhetően alacsonyabb villany- és vízszámlán.
Környezetvédő, de nem pénztárcakímélő
A valóság azonban pont fordítva jött szembe velünk: a legolcsóbb A jelzésű mosógép ma az Árukeresőn 13 ezer forinttal olcsóbb, mint a legolcsóbb E jelzésű. Ennek oka alapvetően a márkában és a funkciókban lévő különbség. Mindenesetre ez az A kategóriás mosógép kevesebb áramot fogyaszt egy ciklusra vetítve, mint az E kategóriás, de jóval több vízzel mos, így összességében ciklusonként 2,5 forinttal nagyobb rezsit eredményez (jelenlegi áram- és vízdíjakkal számolva). A jóval alacsonyabb energiabesorolású termék tehát furcsa módon drágább, és olcsóbban mos.
Mivel azonban a két gép között csak egészen minimális a működtetési költségkülönbség, változatlan rezsidíjak mellett évi 200 (heti 4) ciklussal számolva körülbelül 26 év alatt térülne csak meg az árkülönbözet.
Csak akkor tűnik általánosnak, hogy a jobb energiacímke magasabb árat takar, ha egy adott márkán belül nézzük a termékválasztékot. Elvégezték ezért a számolást három igazán nagy termékportfólióval rendelkező mosógépgyártóval is (Candy, Whirlpool és AEG). Mindhárom esetben azt nézték meg, hogy ha a legolcsóbb mosógépről a legolcsóbb A kategóriás modellre váltunk, akkor az árkülönbözet évi 200 ciklussal és jelenlegi rezsidíjakkal számolva mennyi idő alatt jön vissza.
A Candy-nél belefutottak abba, hogy a legolcsóbb (D kategóriás) gép kevesebbe kerül, mint a legolcsóbb A kategóriás, de a kisebb vízfogyasztása miatt még olcsóbban is mos. A számolásnak így nincs értelme, ami egyben arra is utal, hogy adott esetekben egy A besorolású gépet csak egyéb szempontok (funkció) miatt érdemes megvenni.
A Whirlpoolnál teljesül az a feltétel, hogy a legolcsóbb A kategóriás gép 35 ezer forinttal drágább a legolcsóbb (egyébként C besorolású) mosógépnél, de cserébe ciklusonként 2,2 forinttal olcsóbban mos. Az árkülönbözet évi 200 ciklussal számolva 80 év alatt térülne meg – ha menne addig a mosógép.
Az AEG-nél a legolcsóbb termék B jelű, amely alig 7 ezer forinttal van a legolcsóbb A jelű ára alatt, de mivel ciklusonként csak 0,4 forint a rezsikülönbség, a megtérülés 93 évre jön ki.
A hasonló számolások végképp értelmetlenné válnak, ha nem a legolcsóbb A kategóriás készülékeket vesszük figyelembe, mert egy 200-500 ezer forintos mosógép prémiumának megtérülése a jelenlegi rezsidíjakkal csak évszázadokban mérhető.
A mosógépeket azért is vették példának, mert ebben a termékkörben látványos, hogy az egyes energiacímke kategóriák között (rezsicsökkentett elektromos árammal) szinte nincs értelmezhető különbség a működtetési költségekben. Vagyis az energiacímke ezekben az esetekben nem hozza azt, amit várnánk tőle, mert aki alaposan utánaszámol, az rájöhet, kevésbé anyagi, sokkal inkább környezetvédelmi okokból érdemes csak egy jobb besorolású, drágább gépet vennie (illetve az esetleges plusz funkciók miatt, amit használni akar).
Más háztartási gépeknél, így például a hűtőknél jellemzően nagyobbak a kategóriaváltás okozta költségkülönbségek, így azoknál jobban megéri számolgatni.
Otthon melege
A fentiek kiválóan látszanak egyébként egy 2021-es német tanulmányból (pdf) is, amely azt vizsgálta, hogy bizonyos magyar, osztrák és horvát háztartásigép-támogatási programok mennyire voltak költséghatékonyak. Ebben magyar részről az Otthon melege nevű, 2015-ös és 2016-os támogatási program utóelemzése van benne, előbbi mosógépek, utóbbi hűtők cseréjéhez adott állami támogatást.
Az elemzés többek között azt mutatja ki, hogy a három ország programjaiból a két magyar volt fajlagosan a legdrágább, vagyis nálunk kellett az államnak a legtöbbet kifizetnie egy megawattóra energianyereség eléréséért. Ennek több oka is volt, de az egyik legfontosabb, hogy a mosógépeknél Magyarországon ragaszkodtak az A-A+++ energiacímkés gépekhez. A legjobb energiahatékonysági címkék azonban sajnos nem adtak érdemi energiamegtakarítási többletet.
Az osztrákok ezzel szemben egy saját mutatót dolgoztak ki, és csak a mosógép tömegéhez viszonyított energiafogyasztás felső határát szabták meg, így pedig egy olyan nagyobb sáv jött létre, amelybe belefértek alacsonyabb energiacímkézésű mosógépek is (amelyek olcsóbbak, de hasonlóan nagy energiaspórolás érhető el velük, vagyis összességében kevesebb állami támogatással érhető el majdnem ugyanannyi energiamegtakarítás).
Mivel a hűtőknél nagyobbak a különbségek, az Otthon melege program másik, hűtős része sokkal jobban teljesített a nemzetközi összehasonlításban.
A német Miele szakértője a Die Weltnek egyébként azt mondta, a gyártók sok mindenre hajlandóak azért, hogy a termékre végül rákerülhessen az A jelzés. A mosógépeknél például végletekig húzott eco-mosóprogramokat építenek be a funkciók közé. Az energiafogyasztást csökkenti, ha alacsonyabb hőmérsékleten megy a mosás, de ilyenkor jellemzően hosszabb a program ideje. Egy 3,5-4 órára kihúzott program adott esetben segíthet (de önmagában nem elég) elérni az A besorolást, de kérdés, hogy a vevő a hétköznapokban hányszor fogja ezt használni.
Hogy mennyire komoly kérdésről van szó, azt a porszívók esete is mutatja. Korábban az energiafelhasználást üres porzsákokkal mérték, amikor a szívóerőhöz kisebb motorerő is elég. Egyes gyártók ezért érzékelőket építettek be a termékeikbe, és a motorerőt (vagyis az energiafelhasználást) csak akkor növelték meg, amikor a porzsák elkezdett megtelni. Így azonban a porszívó a használat döntő része alatt nem is az energiacímke szerinti fogyasztást produkálta.
A brit Dyson ezt a gyakorlatot perre is vitte, mert porzsák nélküli porszívói egy besorolás alá estek a valójában többet fogyasztó versenytárs modellekkel. Az Európai Bizottság ellen meg is nyerte az eljárást, és bár kártérítést nem kapott, a porszívók kikerültek az energiacímke rendszerből, és a mai napig sem sikerült megtalálni azokat a feltételeket, amelyek szerint visszakerülhetnének oda.
Jelenlegi állapotában az uniós energiacímke rendszer csak akkor használható igazán jól, ha a vásárló extra mértékben tudatos, és alaposan utánanéz, hogy az adott termékkategóriában az egyes besorolásokat hogyan érdemes értelmezni.
