120 éve, 1896. május 2-án indult el Budapesten a korának műszaki színvonalát messze meghaladó Millenniumi Földalatti Vasút. A magyar főváros a lóvasút után, a gőzvontatás lépcsőjét elhagyva, egyenesen a villamos-vontatás kor-szakába lépett, így Budapesten jelent meg először a kontinentális Európában egy teljesen villamos üzemű földalatti vonal.
Magyarország 1896-ban az ország ezeréves fennállásának megünneplésére készült, amelynek kapcsán nagyszabású kiállítást terveztek a Városligetben. Ehhez meg kellett oldani a kiállításra látogatók szállítását, és a város akkor vezetése olyan megoldást szeretett volna, amely nem zavarja az immáron Andrássy útnak nevezett sugárút forgalmát. A megoldás – egy földalatti vasút építése – Balázs Mór és a Siemens & Halske cég ötlete alapján született. A vonal kiépítésére összesen 20 hónap állt rendelkezésre, hiszen a vállalakozóknak garanciát kellett vállalniuk rá, hogy az Ezredévi Kiállitás megnyitójára elkészül a Kisföldalatti.
A vasutat a Siemens & Halske cég építette, ők szállították az összes elektromos eszközt is, a kocsikat pedig a Shlick budapesti leányvállalata gyártotta. Mintegy 1000 dolgozó nappali és éjszakai műszakokban váltotta egymást, a munkálatok alatt 138 ezer köbméter talajt tártak fel, 47 ezer köbméter cementet és 3 ezer tonna vasat pedig felhasználtak az építkezésekhez. A vonal teljes hossza 3.689 m, az alagút hossza 3.226 m volt, melyre összesen 20 járművet rendeltek.
A földalatti vasút ünnepélyes megnyitására 120 évvel ezelőtt, 1896. május 2-án került sor. Ezzel a kontinentális Európában tehát először jelent meg Siemens-rendszerű villamos vontatás a földalatti tömegközlekedésben. A földalatti kirobbanó sikert aratott. Az első hónap alatt 13.600 menet történt, a földalatti vasút 469.846, azaz naponta mintegy 15.000 személyt szállított. A legtöbb utast, egészen pontosan 581.339 főt 1896. évben június hónapban utazott a kis földalattin, ez napi mintegy 20.000 utazást jelentett. Az építési előirányzathoz képest 1% megtakarítás jelentkezett és az üzem 7-10% nyereséget hozott. Az eredmények mellett a Kisföldalatti nagy nemzetközi elismerésre is szert tett. Utazott rajta például I. Ferenc József magyar király és osztrák császár, valamint II. Vilmos német császár is. A vonal az 1900. évi párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, és mintául szolgált az 1902-ben megnyíló berlini földalattihoz.
A vasúti pálya betonteknőbe került, az alagút szélessége 6 méter, magassága 2,65 méter lett, mert el kellett férnie a nagykörúti csatorna fölött. A többrétegű, vízhatlan födémet acélgerendákra támaszkodó betonboltozat alkotta, amelyet középen, a két pálya között 3-4 méter távolságban szegecselt acéloszlopok tartottak. A zaj- és súlycsökkentés érdekében az Andrássy út fakocka burkolatot kapott. A mélyépítési munkák 472 napja alatt 134 ezer köbméter földet emeltek ki, 47 ezer köbméter betont és 31 ezer tonna acélt építettek be. A vezető főmérnök, Vojtek Ödön építési naplója rögzítette a váratlanul felmerült nehézségeket is, így a Bajza utcától a Városligetig feltörő talajvizet, amely ellen "szádfal" és víznyelő kutak építésével védekeztek.
A millenniumi földalatti az európai kontinens első földalattija volt (a londonit 1863-ban helyezték üzembe), de ez volt a világ első villanymeghajtású földalatti vasútja, érdekesség, hogy itt alkalmaztak először mozdony helyett motorkocsit. A 3689 méternyi pályából alagútban 3225 méter, a felszínen, a Városligetben 464 méter haladt. A megengedett 40 kilométeres óránkénti sebesség mellett a menetidő valamivel több mint 10 perc volt. A 20 forgóvázas kocsi baloldalt közlekedett, a 11 megálló közül az utolsó kettőnél, az Állatkertnél és a városligeti végállomásnál (a mai Széchenyi fürdő közelében) már a felszínen. A Városligetben, ahol az alagút kilépett a felszínre, épült meg Magyarország első vasbeton hídja, amely még mindig látható. Az állomások falait a Zsolnay-gyár barna és fehér csempéivel burkolták, a szecessziós lejáró házikókat az 1920-as években bontották el.
A földalattit 1896. május 2-án, a millenniumi ünnepségek keretében adták át a közönségnek, a 10 krajcáros jegyeket automatából lehetett megvenni. Május 8-án I. Ferenc József is végigutazott a számára készült királyi díszkocsin, és hozzájárult, hogy a földalatti a nevét viselje. (Az "udvari kocsinak" 1897 szeptemberében voltak ismét császári-királyi utasai: II. Vilmos német császár kíséretében ismét Ferenc József utazott rajta.) A földalatti vasút felépítmény- és jelzőrendszere a maga korában a legkorszerűbbek közé tartozott. Az éves utasszám 1917-re már elérte a 11 milliót. A vasutat az 1920-as években újították fel először, majd az észak-déli metró Deák téri állomásának építésekor az állomást áthelyezték, az alagút egy részét kiiktatták – itt létesült a Földalatti Vasúti Múzeum.
Az 1972-73-as rekonstrukció alkalmával 1233 méterrel, a Mexikói útig hosszabbították meg, és a felszín alá helyezték pályáját, így a teljes 4,4 kilométeres vonal föld alá került. Az átépítés alkalmával kicserélték a biztosító berendezéseket is, ekkor – 1973 végén – tért át a földalatti a felszínen már 1941 óta alkalmazott jobb oldali közlekedésre. A régi kocsikat 23 háromrészes, csuklós Ganz-szerelvénnyel váltották ki, az állomásokat a műemléki védettség figyelembevételével újították fel.
A csaknem százéves vasutat 1995-ben teljesen felújították, megerősítették födémszerkezetét, tetőszigetelését. Az Oktogonnál kitérőt építettek, amely lehetővé teszi a vonal szakaszolását. A műemléki állomások belső felújítása korhű módon, az eredeti burkolatokkal és kialakítással történt. A millenniumi földalatti vasút 11 állomása közül 8 eredeti, 3 pedig a különböző vonalkorrekciók során létesült. Az 1996-os százéves ünnepre a járműveket is felújították.
A millenniumi földalatti – vagy ahogy az utasok emlegetik: a kis földalatti – 2002 óta az Andrássy úttal együtt a világörökség része. A metróvonalak kiépülése miatt M1-es számozást kapta, fejlesztésére, továbbépítésére születtek már tervek, de ezek kivitelezéséről még nem hoztak döntést.
A jubileumhoz kapcsolódóan, május 3-ától időszaki kiállítás mutatja be az érdeklődőknek a BKV Deák téri múzeumában a Millenniumi Földalatti Vasút történetét.
