Donald Trump győzelmével újraéled a TransCanada Corp. egyelőre leállított projektje, a Keystone XL olajvezeték megépítése. Barack Obama kabinetje 2015 november 6-án hivatalosan is elutasította az engedély megadását.
Trump az elnökválasztási kampányban többször is megemlítette, hogy szeretné, ha megépülne a vezeték és azt ígérte: megválasztása esetén felkéri majd a TransCanadát a beruházás végrehajtására. A vállalat az elnökválasztás eredményének ismeretében közleményben jelentette ki, hogy elkötelezett a projekt befejezését illetően.
A TrasnCanada 2008-ban pályázott az Egyesült Államok engedélyére a vezeték megépítéséhez. Barack Obama kabinetje 2015 november 6-án hivatalosan is elutasította az engedély megadását. A döntést a vállalat bíróságon támadta meg, mondván, hogy az elnök döntése önkényes és szembe megy az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményről szóló törvénnyel.
A Keystone XL vezeték 1179 mérföld hosszan kötné össze az kanadai Alberta állambeli Hardisty környéki olajlelőhelyeket a Mexikói-öbölben lévő finomítókkal – írta az NRGreport.com.
Milliárdok semmiért? Kényes ügy lehet az amerikai kőolajvezeték tervének letiltása
A TransCanada nevű kanadai cég az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény alapján beperelte az amerikai kormányt, mert az a civil szervezetek és a lakosság tiltakozásának hatására nem engedélyezte a Keystone XL kőolajvezeték megípítését.
A cég most 15 milliárd dollár kártérítést követel az Egyesült Államoktól, kihasználva az egyezmény részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmust (ISDS). A tervezett EU-USA szabadkereskedelmi egyezményben (TTIP) és a már csak ratifikálásra váró EU-Kanada kereskedelmi egyezményben (NAFTA) is benne lenne az ISDS, így a kanadai és amerikai székhelyű multik szabadon perelhetnék akár hazánkat is, hogy ránk kényszerítsenek környezetkárosító beruházásokat, technológiákat – írtuk januárban.
És itt a friss amerikai olajvezeteék ügy, melyben eddig több mint egy millió ember jelentkezett be a Facebookon a Standing Rock Indián Rezervátum környékén, az Észak- Dakotai olajvezeték ellen tiltakozó aktivisták rendőrségi lekövethetősége elleni tiltakozásként. A Dakota Access Csővezetékben érintett Donald Trump leendő USA elnök is, aki 500 millió és 1 milliárd dollár közötti összeget fektetett be az Energy Transfer Partners cégbe.
