A behurcolt és invazív növények és állatok problémája a növényvédelem és a közegészségügy legfontosabb feladata közé tartozik. Az ökológia, botanika és zoológia alapkutatással foglalkozó szakemberei elsősorban e feladatok konkretizálásában munkálkodhatnak.
A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata a Magyar Tudomány 2017 áprilisi számának fele tematikusan a behurcolt és invazív állatok és növények magyarországi helyzetével foglalkozik.
Az előszót Papp László az MTA rendes tagja, ny. kutatóprofesszor írta:
Az MTA 187. Közgyűléséhez kapcsolódóan 2016. május 6-án a Behurcolt és invazív állatok Magyarországon címmel tartottunk egész napos előadóülést Akadémiánkon. Szükségtelen hangsúlyoznunk a téma fontosságát, ezért szinte érthetetlen, hogy mégis ez az első érdemleges hazai áttekintés ezekről az állatokról. A hozzám hasonló korú vagy kissé idősebb olvasóink közül sokan emlékeznek még a „burgonyabogár-szedésre”. Ez a csinos észak-amerikai bogár a 40-es évek végén érte el Magyarországot. A szakemberek természetesen tudtak robbanásszerű terjeszkedéséről; Kadocsa Gyula szinte megkönnyebbüléssel adta cikkének az Itt a burgonyabogár címet. A „hivatalos politika” szerint azonban az amerikai imperiálisták dobálták át a határon, hogy épülő-szépülő országunk mezőgazdaságát tönkretegyék. Nem dobták, jött.
Azóta sok-sok rovar és egyéb állat- és növényfaj populációi kerültek olyan országokba, ahol korábban nem fordultak elő. Nemcsak Amerika Európának, de Európa Amerikának is sok behurcolt és invazív kártevőt „adott”. A világkereskedelem és a hatalmas méreteket öltött turizmus a világon keresztül-kasul terjesztett tova korábban nem ismert kártevőket. Az első két összefoglaló előadás írásos anyagát önállóként közöljük.
Véleményem szerint Varga Zoltán A biológiai invázió általános kérdései címmel a legtöbb hasonló, alapfogalmi tisztázást célzó külföldi cikk színvonalát, fogalmazásbeli pontosságát meghaladva tárgyalja a biológiai invázió általános kérdéseit.
Botta-Dukát Zoltán a hazai behurcolt és inváziós növényekre vonatkozó ismeretek összegyűjtésének tapasztalatait ismertette, hiszen a magyar botanikusok ebben a témában a zoológusok előtt járnak.
Ezek után egy nagy közös közleményben következik az egyes állatcsoportok behurcolt és invazív fajainak rövid tárgyalása. Szaktudományunk kikerülhetetlen sajátossága, hogy igen sok hivatkozással publikálunk, ezért kivételesen azt kellett tennünk, hogy válogatott irodalomjegyzéket közlünk; az ott nem szereplő forrásokat a szakemberek a folyóirat honlapján található teljes változatban kereshetik. Számvetést és gyakorlati problémák felvetését kértük az előadóktól, az életmódok részletes ismertetése és a problémák megoldására vonatkozó javaslatok nem férhettek a kapott szűk keretbe. Tizenkét további előadást hallottunk, ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy az áttekintés hiánytalan. Több fontos állatcsoport, közöttük elsősorban a paraziták, nem kerültek tárgyalásra. Előadóülésünk azonban – reméljük – azok kutatói számára is biztatást jelent az összefoglaló áttekintés elkészítésére.
A más szakterületeken dolgozó tisztelt Olvasóinktól elnézést kérünk a rengeteg állatnév említéséért. Sajnos, nem tehettünk kevesebbet, mint hogy megnevezzük a bajok okozóit. Nemcsak az egész állatvilág, hanem a valóságos és potenciális kártevők faji változatossága is elképesztő. A behurcolt és invazív növények és állatok problémája a növényvédelem és a közegészségügy legfontosabb feladata közé tartozik. Az ökológia, botanika és zoológia alapkutatással foglalkozó szakemberei elsősorban e feladatok konkretizálásában munkálkodhatnak. Készen állunk azonban azok megoldásában is vállalni a reánk osztható szerepet.
