inváziós faj

Nutria, harlekin katica, vörös mocsárrák, tigrisszúnyog vagy spanyol meztelencsiga – egyre többször találkozhatunk a mindennapjainkban olyan fajokkal, melyek nem őshonosak hazánkban, és a megjelenésük többnyire nem jó hír a helyi ökoszisztémáknak, de sokszor fejfájást okozhatnak a mezőgazdaságban, vagy akár az egészségügyben is. Vajon együtt tudunk élni a ma még betolakodónak számító fajokkal?

Az idegenhonos, különösen az inváziós állat- és növényfajok egyre nagyobb problémát jelentenek világszerte. Magyarországon például 3 őshonos tízlábú rákfajra több mint 30 idegenhonos faj jut. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai külföldi és hazai kutatókkal, egyetemi hallgatók közreműködésével vizsgálják a tízlábú rákfajok helyzetét és hatását a Kárpát-medencében, különös tekintettel a vörös mocsárrákra.

Kínában őshonos gyapjasollós rákot talált egy horgász a Duna ausztriai szakaszán, Linzben. Az állatot a világ száz legártalmasabb inváziós faja között tartják számon.

Újabb idegenhonos tízlábú rákfaj jelent meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A vörös mocsárrák világszerte az egyik leggyakoribb tízlábú rákfajjá vált a véletlen és direkt telepítések hatására.

3 balatoni, 1 inváziós és 2 őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. Ebből kiderült, hogy a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink. A kifogott fekete törpeharcsákat ezért sem szabad visszadobni a Balatonba, sőt, a fiatal egyedek kifogását is támogatják. A szakemberek hosszabb távon abban bíznak, a törpeharcsák ivadékfelhőinek eltávolítása sikeres…

Mind Baranya, mind Tolna vármegye területe vizes élőhelyekben igen gazdag, de sajnálatos módon mindkét vármegye álló és áramló vizeiben számos idegenhonos faj jelenlétét bizonyították az elmúlt évtizedekben  Az észak-amerikai eredetű, inváziós cifrarák (Faxonius [Orconectes] limosus) első hazai példányainak észlelése után napjainkra hazánk leggyakoribb tízlábú rákfajává vált.

Az idén már két esetben tiltotta meg inváziós halfajok, például ezüstkárász telepítését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata (Nébih ÁHSZ) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken.

Vegyszerek nélkül, csalogató hatású illatanyagokkal veszik fel a küzdelmet a HUN-REN ATK kutatói a tujákat pusztító kártevőkkel szemben – közölték a kutatási hálózat honlapján.

A növényi magok hosszútávú terjedésének az ember az egyik leghatékonyabb vektora – írta az Ökológiai Kutatóközpont egy tanulmányra hivatkozva. A ruházat és cipő típusa is jelentősen befolyásolja a növények magjainak a terjedését.

A Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) a Kelet- és Közép-Kaukázusban, a Transzkaukázusban, Északkelet-Törökországban, Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban őshonos. Európa legtöbb országába kísérleti céllal került, többek közt takarmánynövényként való hasznosíthatóságát kutatták.