Míg néhány évtizeddel ezelőtt teljesen elhanyagolható volt a megújuló energiaforrások szerepe, mára ezek szolgáltatják a globális áramigény több mint negyedét a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség legfrissebb 2017-es jelentése szerint. A G20-ak folytatják a zöldenergia befektetések ösztönzését és kitartanak a nemzetközi éghajlatvédelmi célok mellett, függetlenül az USA különállásától. Magyarország hol jár ezen az úton?
A megújuló energiaforrások, mint a szél, a nap, a geotermikus (földhő), a biomassza és biogáz, vagy a víz mozgási energiája, nemcsak a különböző káros anyagok – elsősorban az üvegházhatású gázok (ÜHG) – kibocsátásának mérséklésében játszanak jelentős szerepet, hanem a fosszilis energiahordozóktól – ezáltal más országoktól – való függés csökkentésében is. A megújuló energiaforrásokat elsősorban hő- és villamosenergia-termelésére, kismértékben pedig bioüzemanyagok előállítására használják fel.
Zöldenergia forradalom a világban
Az elmúlt években folyamatosan növekedett a megújulók részaránya az energiatermelésben – derült ki a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) legfrissebb jelentéséből. 2015-ben a globális villamosenergia-termelés több mint 70 százalékát a vízi energia adta, majd azt követte a szél és biomasszából származó energia. Ugyanebben az évben az újonnan hálózatra kötött áramtermelési kapacitásnak már több mint a fele a megújulókból származott. A legnagyobb éves növekedést a szél- és a napenergia produkálta. Európát is megelőzve, az ázsiai és csendes-óceáni térség élen jár a napenergia kapacitások növelésében, 2016-ban a globális fejlesztések közel felét a Kínában telepített napelemek tették ki.
A megújuló energiaforrások hozzájárulása a globális villamosenergia termeléshez 2015
Az Európai Unió 2020-ra szóló energia- és klímastratégiája az energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások 20%-os részarányát tűzte célul. Hazánk vállalása ezen a téren 14,65%. A Párizsi Egyezményt követő újabb „klíma-energia csomagról” jelenleg is folynak a tárgyalások, 2018-ra várható annak elkészülte. A 28-ak közös célja, hogy 2030-ig legalább 40%-kal csökkentsék kibocsátásaikat az 1990-es szinthez képest, továbbá központi téma az energiahatékonyság-javulás és megújulók részesedésének növelése. A 2017-es bonni ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia egyik kiemelt témája lesz a 2020 és 2030 közötti időszakra szóló nemzeti klíma-energia stratégiák egyeztetése.
Ahhoz, hogy az EU teljesítse a Párizsi Egyezményben vállaltakat, 15 éven belül az összes elektromos áramot termelő szén erőművet be kell zárnia – világított rá a Climate Analytics tanulmánya. A szén-felhasználás évente nagyjából egy százalékkal csökken Európában, ugyanakkor még mindig a kontinens áramellátásának negyedét adja – valamint az ÜHG kibocsátás ötödét. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) napokban publikált jelentése kimutatta, hogy a szén-tüzelésű erőművek felelősek a legnagyobb mértékű környezetszennyezésért Európában. A jelentés adatforrása a szennyezőanyagok regisztrálását szolgáló rendszer (European Pollutant Release and Transfer Register (E-PRTR)), ami több mint 35 000 ipari létesítmény adatait rögzíti. Az EEA elemzése szerint a legnagyobb levegő- és vízszennyező létesítmények fele Nagy-Britanniában (14), Németországban (7), Franciaországban (5) és Lengyelországban (5) van.
A zöldenergia növelésére ambiciózus tervek vannak Európa-szerte. Emmanuel Macron francia államfő például a franciaországi szénerőművek bezárását és az ország szél- és napenergia kapacitásának duplázását ígérte 2022-ig. Környezettudatosság terén régóta kiemelkedik Svédország, ahol a megújuló energiaforrások aránya az energiafelhasználás több mint felét teszi ki, elsősorban a vízenergiának köszönhetően. Ugyanez az ország további ambiciózus vállalásokat tett az év elején, 2045-re teljesen szénsemleges (tehát ÜHG kibocsátásoktól mentes) gazdasággá akarnak válni – jelentette ki Isabella Lovin klímaügyi miniszter. Málta, a mediterrán szigetország szintén szénsemlegességet szeretne elérni 2030-ig.
A megújulókból származó globális villamosenergia-termelés növekedése (Forrás: IRENA jelentés)
A zöldenergia szektor finanszírozása azonban még továbbra is némi aggodalomra ad okot, ugyanis az elmúlt években a nagyobb zöldenergia cégek és befektetők sorra veszteséggel zárnak. A zöldenergia-fejlesztés nagy kezdeti tőkét igényel, miközben nem ígér biztos és hatalmas megtérülést. Mivel a piac szereplői az országok többségében jelenleg csak erős állami támogatással képesek fennmaradni, egy hosszútávon fenntartható üzleti stratégia kidolgozása egyre sürgetőbb. Ugyanakkor jó hír a szektorra nézve, hogy mára oly mértékben csökkent a szél- és napenergia fajlagos költsége, hogy azok képesek felvenni a versenyt a költség-szempontból stagnáló szénnel és atomenergiával szemben. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően tehát egyre olcsóbban lehet egyre több áramot kinyerni az említett megújulókból, ami pedig jótékonyan csökkenti a szükséges kezdeti befektetések mértékét.
Meg-megújuló energia adatok Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a belföldi villamosenergia-fogyasztás egyre jelentősebb részét zöldenergiából fedezi Magyarország, ennek aránya 7,3% volt 2015-ben (változatlan 2014-hez képest). A zöld villamos energia legnagyobb része biomasszából (52%) és szélenergiából (22%) származik. A megújulókból előállított áram körülbelül 9%-át biogáz és 7%-át a vízenergia felhasználása biztosította, míg a hulladékégetés és a napenergia csekély mértékben, mindössze 6 és 4%-kal (de a 2014-es 2 és 4%-hoz képest nagyobb mértékben) járult hozzá a zöldáramtermeléshez.
Ugyanakkor a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont 2017 tavaszán kiadott módosított statisztikája szerint, Magyarországon a lakossági tűzifa felhasználása mint biomassza jóval nagyobb mértékű, mint azt korábban becsülték. Az új adatok szerint a hazai megújulók immáron 80%-át a lakossági tűzifa felhasználás teszi ki, és a többletnek köszönhetően Magyarország elérte 2020-re tervezett vállalásait. A Levegő Munkacsoport kételyét fejezte ki az adatok megbízhatóságával kapcsolatban – ugyanis azok már az illegális fafelhasználást is figyelembe veszik –, és figyelmeztet, hogy a készülő új EU-s szabályozások csak azt a biomasszát számolják megújulónak, mely igazoltan fenntartható módon lett előállítva. Ez az illegálisan felhasznált tüzelőanyagok statisztikai elismerését kizárja, tehát az újraszámolt adatokkal Magyarország teljesítése 8 százalék körülire esne, amivel a 2020-re tervezett európai rangsor utolsó helyére kerülünk. A Levegő Munkacsoport a vonatkozó statisztikai adatok módszertanának nyilvánosságra hozatalát sürgeti.
A hazai megújulókkal kapcsolatban fontos még megemlíteni, hogy habár az villamosenergia termeléshez egyelőre számottevően nem járul hozzá a geotermikus energiatermelés, viszont a hőenergia közvetlen felhasználása világszinten kiemelkedő Magyarországon. A Kárpát-medence átlagon felüli geotermikus adottságokkal rendelkezik, ezért ez a megújuló nagy potenciált jelent az ország energiatermelése számára. Jelenleg a földhőt elsősorban lakóházak, ipari létesítmények és üvegházak fűtésére használják, több nagyvárosban – köztük Szeged, Hódmezővásárhely, Miskolc – fedezik a távfűtés egy részét 100 Celsius-fok alatti hőmérsékletű geotermikus energiából. Az első geotermikus kiserőmű Turán épült meg, ami megközelítőleg 800 családi ház évi villamosenergia-igényét lesz képes biztosítani. A geotermikus energia, a napenergiához hasonlóan korlátlan, de azzal ellentétben folytonos és viszonylag olcsón, gazdaságosan kitermelhető – a megfelelő környezetvédelmi előírásokat figyelembe véve.
Kapcsolódó anyagok:
Hét elvesztegetett év a megújuló ágazatban
