Tönkretették a Felső-Tisza egy szakaszának védett élővilágát a gátakkal. Európai pénzekből finanszírozott munkálatokkal borították fel az ökoszisztémát egy máramarosi Natura 2000-es területen.
Jelentősen károsította a Felső-Tisza Natura 2000-es területén lévő berek egy részét egy gátemelési projekt, amelyet a román Vízügyi Hatóság rendelt meg, és az Európai Unió kohéziós alapjának környezetvédelmi operatív programja finanszírozott 14,5 millió euróval. A Romania Curata hívta fel a figyelmet arra, hogy uniós forrásokból tették tönkre a terület egy részét, miközben a Natura 2000 az európai szinten kiemelt fontosságú fajoknak és élőhelyeknek otthont adó védett terület.
A problémára elsőként Lengyel Péter biológus és természetfotós hívta fel a figyelmet, még 2015-ben, de akkor a sajtó nem kapta fel a témát. A hatóságok szintén 2015 óta tudnak a problémáról, amikor a Máramaros megyei környezetvédelmi őrség törvénytelenségeket állapított meg a kivitelezés során, amelyek “a Natura 2000-es területen található élőhelyek egy részének leromlását eredményezték”. Az ellenőrzés eredményeként 60 ezer lejes pénzbírságot róttak ki a kivitelezőkre.
A Romania Curata által megkeresett környezetvédelmi szakemberek egybehangzóan állítják, hogy a gátépítés és a partszakasz megerősítése következtében fölöslegesen tették tönkre a berek, illetve az árterület egy részét azáltal, hogy megakadályozták, hogy a folyó elárassza időnként a területet, ezzel elvágva azt az életben tartásához elengedhetetlen víztől és tápanyagtól.
Az engedélyeztetés során a Máramaros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség úgy ítélte meg, a tervezett projekt nem lesz káros hatással a Tisza élővilágára. A környezetvédelmi szakemberek szerint a fő problémát az jelenti, hogy a berek ökoszisztémáját elszigetelték az azt életben tartó folyótól. A Tisza berke egy nagyobb partszakaszon az egyetlen olyan terület, ahol fák, bokrok és füves növényzet egyaránt megtalálható, flórája és faunája rendkívül gazdag. A madárpopulációja változatos mind a költési, mind a vándorlási időszakban, amikor a berkeket folyosóként használják a vándormadarak. A Tisza berke a vízimadarak egyik fő migrációs folyosója az országnak ezen a részén – mondta el Alexandru Laposi biológus. Természetesen nemcsak a madárpopuláció sínyli meg a gátépítést, sőt, ők a legkevésbé. A madarak esetében a legnagyobb probléma a gátépítéskor történt erdőirtás, amely következtében költőhelyeik szűntek meg.
Az erdőirtás azonban az emlősöket, a kétéltűeket és a kistermetű hüllőket veszélyezteti, ugyanis ezek az állatok nem merészkednek nyílt területre, ahol számos veszély leselkedik rájuk – figyelmeztet Laposi.
A fák kivágásának másik veszélye, hogy ha nem telepítik vissza az őshonos fajokat, akkor invazív fajok fogják átvenni a helyüket. Arról nem is beszélve, hogy az 50-100 éves akácokat lehetetlen pótolni. Ha pedig a víz nem tudja elönteni ezt az árterületet, akkor amúgy is teljesen megváltozik az ökoszisztéma, és búcsút inthetünk a vidrának, a teknősnek és más fajoknak is. Sabin Badarau arról számolt be, hogy a terület természetes élőhelyeinek csupán mintegy 30%-a maradt meg. Ennek következtében a területen gyakran megfigyelt hódok nagyrésze például eltűnt, mivel ezek az állatok a teljesen természetes környezetet szeretik, és a folyópart közelében kialakuló állóvizekben érzik jól magukat – a szilárd gátszakasz azonban nem teszi lehetővé ilyen élőhelyek kialakulását. Abban egyetértés van, hogy a gátrendszer megépítése szükségszerű volt, ugyanis a Tisza 2-3 évente elöntötte a közeli településeket. A környezetvédők szerint azonban nem szabadot volna ezt az olcsóbb megoldást választani, amely tönkreteszi az élővilágot, és a gátat nem a folyó partjára, hanem az árterület határában kellett volna felépíteni. A projekt tervezését végző Aquaproiect SA a Romania Curata megkeresésére az árvizek megakadályozása mellett egy másik érvet is felhozott arra, miért így tervezték meg a munkálatokat.
Romániának stratégiai érdeke fűződik ahhoz, hogy a Tisza medre ne változzon, ugyanis az Ukrajnával kötött kétoldalú megállapodás értelmében a Tisza jelenti a két ország közötti határvonalat, Románia pedig nem kockáztathatja több tíz hektár terület elveszítését egy másik állam javára amiatt, hogy egy folyó kitér medréből. Az Aquaproiect egyébként a projekt dokumentációjában azt ígérte, az ökoszisztémát csak időlegesen, az építkezések idejére fogják befolyásolni az árvízvédelmi munkálatok. A Natura 2000-es terület gondnoka, Maria Magdalena Payer saját bevallása szerint ennek tudatában véleményezte pozitívan a projektet. Most már ő is úgy látja, maradandó károkat okozott az építkezés, amiért szerinte a Román Vízügyi Hatóságot terheli a felelősség, és az ő kötelességük lesz az ökoszisztéma helyreállítása.
A munkálatok elvégzésére 2012. március 19-én, Borbély László környezetvédelmi miniszteri mandátumának végén kapott megbízást egy konzorcium, amelynek a marosvásárhelyi Socot SA (95%-ban) és az avasfelsőfalui Lescaci Com SRL (5%-ban) voltak a tagjai. A Borbély László bukaresti házfelújítási botrányában főszereplő Lescaci Com SRL azonban a licit megnyerését követően visszalépett, így a Socot SA maradt az egyedüli kivitelező. A Socot SA ügyvezető igazgatója, Gheorghe Nemeș a Romania Curata megkeresésére kifejtette: a munkálatok során semmilyen törvénytelenséget nem követtek el, semmit nem tettek tönkre, és nem végeztek erdőirtást sem. Szerinte a Környezetvédelmi Őrség a Román Vízügy Hatóságtól kérte, vizsgálják ki, ki vágta ki a fákat. De azért hozzátette: gátat nem lehet a fák fölött építeni – írta a transindex.ro.
