A glifozáttal kapcsolatos döntés kulcsfontosságú lehetőség arra, hogy megvédjük gyermekeinket az ételüket, vizüket és játszótereiket szennyező peszticidek mérgező koktéljától – hívja fel a figyelmet az uniós döntés tétjére az ENSZ szakértője. A magyar kormány a rákkeltő szert forgalmazó multi mellé állt Brüsszelben.
Az uniós tagállamok tegnapi brüsszeli tanácskozásukon minősített többség hiányában ismét elhalasztották a glifozát tartalmú növényvédő szerek használati engedélyének öt évvel történő esetleges meghosszabbításáról szóló döntésüket – adta hírül az MTI. Az információk szerint 14 uniós tagország szavazata mellett, kilenc ellenében és öt tartózkodás mellett halasztották el a döntést arról, hogy a növényvédő szer meddig maradhat kereskedelmi forgalomban az Európai Unió országaiban.
Az Európai Bizottság 2016 júniusában a rákos megbetegedések kialakulásáért is felelőssé tett gyomirtó használati engedélyének 10 éves meghosszabbítására tett javaslatot. Végül tagországi ellenállásra – a végső döntés meghozataláig – 18 hónapos, 2017 decemberéig szóló meghosszabbítás mellett döntöttek. Ez a határidő december közepén lejár, így a döntésnek hamarosan meg kell születni, amelyet hatalmas lobbiérdekek próbálnak befolyásolni.
A legismertebb glifozát tartalmú szerek a Monsanto óriáscég mindenütt alkalmazott gyomirtói.
A környezetvédők az azonnali betiltás mellett érvelnek, amíg a termelői szakszervezetek a szer használati engedélyének 15 éves meghosszabbítását szeretnék elérni. Október végén az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arról határozott, hogy a glifozát tartalmú növényvédő szerek háztartási használatát azonnal, a mezőgazdasági felhasználását 2022. december 15-i határidővel be kell tiltani. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta a világ egyik legnépszerűbb – és az Egyesült Államokban a legtöbbet használt – gyomirtóját. A szakértők szerint a glifozát jelentette rákkockázat főleg azok esetében áll fenn, akik foglalkozásukból adódóan vannak kitéve a szer hatásainak. Az otthoni kertészkedés szempontjából a glifozát nem jelent kockázatot – jelezték. Baskut Tuncak az ENSZ emberjogi, veszélyes anyagokkal és hulladékokkal foglalkozó különleges ellenőre a The Guardiannak arról írt, hogy a glifozáttal kapcsolatos döntés kulcsfontosságú lehetőség arra, hogy megvédjük gyermekeinket az ételüket, vizüket és játszótereiket szennyező peszticidek mérgező koktéljától.
Magyarország mondjon nemet a Monsanto-lobbira, és tiltsa be a rákkeltéssel gyanúsított glifozátot
A Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet nyílt levélben kéri Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy a magyar emberek egészségét szem előtt tartva tegyen meg mindent a rákkeltéssel gyanúsított glifozát, a legelterjedtebb gyomirtó szer betiltásáért.
Gyermekeink gyomirtók, rovarirtók, gombaölőszerek toxikus keverékének kitéve nőnek fel, amelyek megtalálhatók mindenhol, az ételben, a vízben, de még a parkokat és játszótereket is beszennyezik. Sok kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a gyomirtók elleni védelemre vonatkozó előírások elég erősek, így nincs szükség újabbakra.
De mint tudós és ügyvéd, aki a vegyi anyagokkal és az emberek alapvető jogaira gyakorolt hatásukkal foglalkozik, Baskut Tuncak nem ért egyet ezzel az állítással. A múlt hónapban például kiderült, hogy a glifozát biztonságosságát az EU élelmiszerbiztonsági felügyelője a gyomirtót gyártó Monsanto kutatási anyagából másolt oldalakkal próbálta alátámasztani, ami egyszerűen megdöbbentő.
Az a tény, hogy októberben néhány európai ország megakadályozta, hogy a glifozát újabb 10 éves használati engedélyt kapjon, jó jel arra, hogy az EU tagállamok éberebbek lesznek a nagyvállalati visszaélésekkel szemben, melyek sérthetik a vegyi anyagokkal – beleértve a peszticidekkel – szembeni emberi jogainkat – vélte a szakértő. A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, mely a világon a legelfogadottabb emberi jogi egyezmény (csak Egyesült Államok nem ratifikálta) világossá teszi, hogy az államok kifejezett kötelezettsége, hogy megvédjék a gyermekeket a szennyezett ételből és vízből származó mérgező vegyi anyagoktól. És az is az államok kötelezettsége, hogy biztosítsák, hogy a gyermekek érvényesíteni tudják az elérhető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz való jogukat.
Ezeket a gyermeki jogokat sérti a jelenlegi növényvédőszer-uralom.
A növényvédőszerek egészségügyi hatásával kapcsolatban Baskut Tuncak arról írt, a gyermekorvosok szerint a gyermekkorban a peszticidek csendes járványként okoznak betegséget és fogyatékosságot. A terhesség alatt és a gyermekkorban ért káros hatások összefüggnek a születési rendellenességekkel, a cukorbetegséggel és a rákkal is. Mivel a gyermekek fejlődő szervezete érzékenyebb a kitettségre és emellett sokkal intenzívebb az anyagcseréjük – relatív testméreteikhez képest a gyermekek többet esznek, isznak, lélegeznek, mint a felnőttek – különösen fogékonyak ezekre a mérgező vegyi anyagokra. Egyre több bizonyíték mutatja azt, hogy a gyermekkorban ért káros hatások még alacsony dózis esetén is visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel járhatnak. Sajnos a legtöbb áldozat azonban nem tudja bizonyítani, hogy fogyatékosságának és betegségének köze van ezekhez a vegyi anyagokhoz, ami megnehezíti a felelősségre vonást.
Ezek a vegyületek mindenhol jelen vannak és láthatatlanok. Az állampolgárok, különösen a legsérülékenyebb csoport, védelmének egyetlen módja, hogy a kormányok a legszigorúbb tudományos sztenderdek betartásával hatékonyan szabályozzák ezeket az anyagokat. Az olyan helyzetek fényében, mint a már említett copy-paste botrány, emlékeztetett a szakértő, szükség van az államok eddigi teljesítményének gondos átvizsgálására. Nem előnyös, hogy a szabályozó szervezetek túlzottan támaszkodnak az ipar által finanszírozott tanulmányokra és hogy a független tudomány képviselőit kizárják ezekből az értékelésekből. A hatósági vizsgálatok titkosságát épp ezért meg kell változtatni, javasolta cikkében a környezeti és emberi jogi szakember. Sajnos a téves információk túlsúlya továbbra is jellemző, rögzítette. A növényvédő szerekkel kapcsolatos viták túl sokáig aránytalanul nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy nélkülözhetjük-e őket a világ ellátásában.
Az ENSZ élelmiszerügyi ellenőre egyértelműen kijelentette, hogy lemondhatunk róluk. Elmondása szerint az intenzív peszticid-használat iránti igény, amit közvetítenek az embereknek, csupán egy mítosz. Szerinte már most rendelkezésre állnak olyan megoldások az egészségesebb, táplálóbb élelmiszerek előállítására, melyekkel egyszerre tudják a kistermelő gazdálkodókat is támogatni, növelni a biológiai sokféleséget és megteremteni az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet. A veszélyes rovarirtóktól való túlzott függésünk rövid távú megoldás, mely aláássa a jelenlegi és a jövő nemzedékek egészséges életmódhoz és jóléthez való jogát. Vajon a jogalkotók továbbra is ezt a mítoszt táplálják, hogy a rovarölő szerek szükségesek a világ élelmezéséhez? Vajon továbbra is az ipar által támogatott tudományra fognak hagyatkozni? Vagy megvédik az emberi jogokat, különösen a gyermekek jogát az elővigyázatosság elvére hivatkozva, tekintettel a jelentős kockázatra?
Baskut Tuncak ENSZ szakértő az Európai Bizottság tegnapi ülése előtt jelenttette meg az írását a theguardian.com oldalon. A végleges uniós döntés azonban ismét nem született meg az ügyben, így a cikkében kifejezett kívánsága továbbra is aktuális: reménykedjünk, hogy a biztosok emlékeznek majd arra, hogy elsőként gyermekeinket és a jogainkat kötelesek szem előtt tartani.
A magyar kormány a rákkeltő szert forgalmazó multi mellé állt Brüsszelben.
Tegnap az Európai Tanács munkacsoportjában nem kapott többséget a vegyszer engedélyének ötéves meghosszabbítására tett Bizottsági javaslat. A nagyon szoros szavazás eredménye: tizennégy uniós tagország szavazott mellette, kilenc ellenében és öt pedig tartózkodott. Többek között a magyar kormány is a Monsanto mammutvállalat által forgalmazott termék szokatlanul hosszú engedélye tette le a garast. Jávor Benedek zöldpárti Európai Parlamenti képviselő azt írta a Facebook-on, hogy a mostani szavazás után az Európai Bizottság vagy előterjeszt egy újabb javaslatot, vagy január 1-jétől tilos lesz glifozátot használni.
Jávor a többi frakciótársával együtt megvizsgálta azt, hogy a szervezete mennyi glifozátot tartlamaz. A Párbeszéd politikusának a vizeletmintájában a glifozátartalom az egészségügyi határérték harmincszorosát is meghaladta, ez a frakciótársainál is jóval magasabb érték volt. Ebből azt a következtetést vonta le környezetvédő politikus, hogy mi magyarok az EU-s átlagnál jobban szennyezettek vagyunk.
Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai vegyianyag-szakértője, Mércére írott blogbejegyzésében azt írta, hogy az összes vizsgált német sör tartalmazott glifozátot, több esetben is az ivóvízre megengedett határérték sokszorosát. A kaliforniai borok glifozátszennyezettségét is bemutatta egy teszt. Ami viszont aggasztóbb, hogy egy pár hete bemutatott német vizsgálat szerint a teljes német lakosság szennyeződött glifozáttal: a vizsgált 2009 ember 99,6%-nak kimutatható volt a vizeletéből. A minták 75%-ában a glifozát szintje 5-szöröse volt az ivóvízben megengedett határértéknek! A legmagasabb értékeket a 0 és 9 év közötti gyermekek esetében mérték.
Nicolas Hulot, a zöldmozgalmár körökben is elismert francia környezetvédelmi miniszter, a mostani szavazás előtt bejelentette, hogy Franciaország csak három évre újítaná meg az engedélyét a szernek. engedélymegújítás pártján áll, a Phys.org beszámolója szerint. A világszerte elterjedt növényvédőszer betiltása ellen zúgolódnak a gazdák.
A magyar környezetvédők is azonnali tilalmat szeretnének elérni, ezzel kapcsolatban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterhez fordultak. A magyar álláspontra nem hatottak a civilek érvei, és megszavazta az EU-s szakbizottságban lévő magyar delegált a rákkeltő szer engedélyének a meghosszabbítását, amely a Monsanto nevű globális nagyvállalatnak hatalmas profitot termel. A Monsanto Magyarországon is erős hídfőállásokkal rendelkezik. A génmódosított vetőmagkereskedelemben is élenjáró cég, állami tulajdonú földhöz is hozzájuthatott közvetve zsebszerződés útján, a helyi gazdák ellenében. (merce.hu)
Kapcsolódó anyagok:
