Többet termelni kevesebb ráfordítással, ez a kihívás áll az európai és a magyar agrárgazdaság előtt – mondta Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a Prega Science 2018 elnevezésű szakmai konferencia mai budapesti megnyitóján.
A világ lakosságának egyre nagyobb mennyiségű és javuló minőségű élelmiszerre van szüksége. Az élelmiszertermelő ágazatok azonban kettős szorításban szembesülnek ezzel a kihívással, mert míg keresleti oldalon a népességnövekedés, az urbanizáció és a növekvő életszínvonal jelent kihívást, addig kínálati oldalon az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások szűkülése és a környezetterhelés jelent kihívást.
Magyarország számára a mérsékelt klíma, a kiváló termőföld és a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízvagyon évszázadok óta biztosítja, hogy megfelelő technológiával és tudással ne csak a hazai lakosságot lássuk el kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerrel, hanem jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket, élelmiszert exportálhassunk más országok fogyasztói számára is. Azonban a magyar élelmiszergazdaságban a mostaninál 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál van.
A hatékonyság növelésének napjainkban egyre fontosabb eszközei a digitális technológiák, köztük a precíziós gazdálkodás alkalmazása. „Meggyőződésem tehát, hogy a precíziós gazdálkodás egyre inkább megkerülhetetlenné válik hazánkban is, és hogy a takarékosabb inputanyag-felhasználás, a jobb minőségű információk vagy egyszerűen az ezek alapján hozott jobb döntések széles körű elterjedtsége több tíz milliárd forinttal emelheti meg az ágazat kibocsátási értékét” – fogalmazott Feldman Zsolt.
A helyettes államtitkár hozzátette: a magyar mezőgazdaság munkaerőhiánnyal küzd, amelyben egy fontos megoldási eszköz lehet a növekvő gépesítés és a digitális megoldások elterjedése. Ez nem jelenti azt, hogy csökkenne az ember szerepe a gazdálkodásban. Sőt, a digitalizáció átalakítja a munkaerő-keresletet, elsősorban magasan képzett, a termelésben közvetlenül résztvevő munkaerő iránt növeli az igényt. A fentieket felismerve a kormány kiemelt célja a digitalizáció elősegítése, ennek irányait és fontosabb eszközeit a most készülő Digitális Agrár Stratégia fogja tartalmazni. (FM Sajtóiroda)
Nem bírják a lépést a francia biogazdák
Az uniós biopiac második helyezettje Németország után Franciaország. Termelőik még évekig nem lesznek képesek kielégíteni a növekvő igényeket.
A 2016-os összesített adatok alapján 7,15 milliárd eurós bevételt volt képes produkálni a bioszektor Franciaországban, ami 17 év leforgása alatt hétszeres növekedést jelent. Tíz francia közül kilenc fogyaszt bioterméket, és heten vallják magukat rendszeres fogyasztónak a statisztika szerint (Agencebio 2017). A tudatos fogyasztók egyre fontosabbnak tartják a környezet megőrzését, a biotermelésben az állatok jólétének, és a fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségét látják. Ami a gazdákat illeti, ez a termelési mód magasabb jövedelemszintet biztosít. Némelyik termelő a biora való átallásban találta meg a kivezető utat a néha kilátástalan helyzetből, hiszen a nagy áruházláncok a konvencionális termékek felvásárlási árára erős nyomást gyakorolnak.
