mezőgazdaság

A biológiai kezeléseknek a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz a növénytermesztésben. A biológiai készítmények olyan, a sikeres termesztést érintő fontos mozzanatokban tudnak hatékony segítséget adni a növényeknek, mint az időjárási stresszhelyzetek – hőség, aszály, hideg – kezelése, hatásainak enyhítése.

Mottó: „Jó lenne, ha szárazságtűrésre génszerkesztett vetőmagokat használhatnánk, ami az Egyesült Államokban vagy Dél-Amerikában általános gyakorlat (sic!). Csakhogy ez nálunk és az EU-ban egyaránt tabu.”

Bár a nők környezettudatosabban gazdálkodók, mint a férfiak, mégis folyamatosan akadályokba ütköznek. Erre az egyenlőtlenségre világított rá a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) kutatója szlovén és magyar példán keresztül. A kutatók azt is elárulják, milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a nemek közötti különbségeket.

A diquat minden növény réme. Totális gyomirtó, amit állományszárításra (lásd még defóliálás, deszikkálás – lásd címkép) is használnak. A Piszkos Tizenkettő egyik szereplőjének a paraquat-nak a kémiai rokona. Ez utóbb hatóanyagot öngyilkosságra használták előszeretettel az erre elszántak, mert ellenadagolni kórházban sem lehetett. Fájdalmasan lassú és gyötrelmes haláltusát hozott. A kezelőorvosokat is megviselte.

A Demokrata legutóbbi számában jelent meg egy interjú Nagy István agrárminiszterrel, amelyre úgy érzem természetvédelmi szakemberként muszáj reagálni (remélem több jó érzésű természetvédelmi szakember is felemeli majd a hangját). Az interjú címe szerint az agrárium már több mint földművelés, és miniszterünk célja, hogy gazdabarát legyen az európai mezőgazdaság. Persze a legrosszabb a cikkben az ami…

Az Európai Bizottság a közös agrárpolitika (KAP) stratégiai terveiről szóló rendelet egyes feltételeinek célzott felülvizsgálatát javasolja az uniós gazdálkodókra nehezedő adminisztratív terhek enyhítésére.

Egy ma Magyarországon potenciálisan telepíthető átlagos szélerőmű 15-30 Ft/kWh árazás esetén mintegy 100-200 millió forintos éves plusz jövedelmet biztosíthatna csupán a megtermelt villamos energia értékesítésével az agráriumnak és a földtulajdonosoknak. Amire szükségük is lesz, mert a mezőgazdaságot sújtó klímakockázatok várhatóan fokozódni fognak, ami bevételkiesést, súlyosabb esetben egzisztenciális veszélyt jelent a gazdálkodóknak.

„Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, az árpatermelésben a harmadik, a kukorica esetében a negyedik, hatodik búzát illetően, és kilencedik a baromfitenyésztésben. Európa mezőgazdasági országai (Hollandia is) rettegnek az ukrán termény- és baromfidömpingtől is.

Körülbelül 10 ezer hektárnyi almatermő terület szűnhet meg a következő öt évben, részben azért, mert nem éri meg fenntartani a zömében korszerűtlen művelési módokat – nyilatkozta FruitVeb elnöke az InfoRádiónak.

Szeptember 26-án az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága elutasította az LMP azon javaslatait, melyben a párt a növényvédőszerek használatának drasztikus csökkentését szorgalmazta, illetve Magyarország GMO-mentességének megőrzését biztosította volna.