Idő kérdése, míg egy mag kihajt, így minden esetben türelemre van szükség, hogy a sarjadzó kis növendéket megcsodáljuk. Szerencsére a mai technika segítségével már felgyorsítva is láthatjuk a folyamatot.
A tölgy szinte minden európai kultúrában jelentős szerepet kapott, mint az istenek fája. Kiváltképp tisztelték az ógörögök, az etruszkok, a germánok, a kelták, a skandináv népek és a poroszok. Jelképezi az ősök tiszteletét és a rendületlen kitartást.
Érdekességek a tölgyek világából:
— A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék családjába tartozik, mintegy ötszáz fajjal.
— Hazánkban a legelterjedtebb a kocsányos, a kocsánytalan és a csertölgy.
— A kocsányos tölgy akár 50 méter magasra is megnő, ha a feltételek ideálisak számára.
— Koronája terebélyes, a levelek ritkásan nőnek az ágain, természetes környezetben a fák is távol nőnek egymástól, ezért a tölgyerdőt
napfény járja át.
— Szabad-állásban már 20, zártállásban csak 50-60 év után hozza makkterméseit, ami sok erdei állat eledele, a vaddisznók különösen szeretik.
— A régi időkben számos helyen a makktermést is gyűjtötték, és pörkölése után makk-kávét főztek belőle.
— A tölgyfa fafaragásra és hordókészítésre alkalmas, nemes fa.
— A tölgyfakéreg cserzőanyag tartalmának köszönhetően kiváló összehúzó hatású szer, főzetét fürdők és borogatások formájában bőrbetegségek, lábizzadás, aranyér és szájüregi gyulladások kezelésére használják.
Az alábbi time-lapse videó segítségével szemtanúi lehetünk annak, hogy hogyan születik a tölgyfa. A három percbe sűrített videót a tudós és fotós Neil Bromhall készítette
A szeptember és április között tartó időszak fejlődését követhetjük figyelemmel, egészen onnan, amikor a a makk kezdi feltörni a burkát és külön válik a külső maghéjától. Láthatjuk, ahogyan a hajtás felfelé halad a fény fel, mint ahogyan azt is, hogy pattannak ki az első rügyek, majd a levelek.