Szerinted milyen lehet Peking, London vagy Új-Delhi utcáin sétálgatni? Útikönyvek elcsépelt szófordulata a „lélegzetelállító élmény”, ami azonban mára sajnos szó szerint valósággá vált: a Föld lakosságának több mint 90 százaléka lélegez nap mint nap szennyezett levegőt, ami évi 7 millió ember korai halálához vezet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Michael Pinsky brit művész érzékletes formában hívja fel a figyelmet erre a mindenkit érintő problémára.
A „Pollution Pods” névre hallgató installációt Genfben látogathatták meg érdeklődők a november eleji légszennyezettségről és egészségről szóló világkonferencia kapcsán. A WHO által első ízben megrendezett konferencián (Global Conference on Air Pollution and Health) kormányzati vezetők, nemzetközi szervezetek, tudósok és a civil szféra képviselői gyűltek össze, hogy megvitassák a légszennyesés egészségügyi kockázatait, a szennyezés csökkentésének módjait, valamint az intézkedések gazdasági előnyeit. Míg a tárgyalótermekben nemzetközi eszmecsere folyt, addig az érdeklődő civileket Pinsky tudományt és művészetet házasító projektje hozta lázba.
A norvég tengerparton felállított „Pollution Pods” alkotás (Fotó: Michael Pinsky)
Pinsky alkotása lényegében öt egymással összeköttetésben levő kupola alakú sátorból áll, melyekben a leggyakoribb légszennyezőket – mint a nitrogén-dioxid, szállópor, kén-dioxid, szén-monoxid, talajközeli ózon – imitáló, az egészségre ártalmatlan levegőkeverék van bepumpálva. Így a látogató a kupolákon végigsétálva különböző nagyvárosokban találja magát, legalábbis azok levegőjét érezheti. Kontinenseket és klímaöveket is ugrunk ebben a furcsa kirándulásban, ezért sátorról sátorra barangolva a levegő nemcsak szennyezőanyagokkal telik meg, de a száraz és hűvös levegőből eljutunk az egészen páradús és meleg éghajlatig. Az installációt először a norvég tengerparton állították fel, így az első kupola friss és hűvös tengerparti levegőjét az egyre szennyezettebb London, Új-Delhi és Sao Paolo követi, majd a sort a párás, meleg és erősen szmogos Peking zárja.
Belépve Új-Delhibe, majd Pekingbe (Fotó: Michael Pinsky)
A légszennyezettségnek nemcsak az emberi egészségre van drasztikus hatása, hanem a globális klímaváltozást is erősíti. „A levegőszennyezettség és az éghajlatváltozás ugyanazokból a forrásokból táplálkoznak. A fosszilis tüzelők égetése következtében nemcsak a [klímaváltozást] okozó károsanyag kibocsátások növekednek, hanem az általunk belélegzett levegő is egyre szennyezettebb lesz” – érvelt Fiona O’Connor, a Met Office (brit meteorológiai szolgálat) tudósa a WHO konferenciáján. Ezért a légszennyezőanyagok visszaszorítása gyógyír lenne több problémára is. A Climate Tracker helyi tudósítója szerint a konferencia egyben arra is lehetőséget nyújtott, hogy az összegyűlt szakértők megvitassák az ENSZ 24. klímacsúcsára (COP24) készülő Egészségügyi Jelentés kidolgozását. A tavalyi klímacsúcs (COP23) elnöksége ugyanis határozott kérését fejezte ki, hogy ezentúl az egészségügy is legyen szerves része a nemzetközi klímatárgyalásoknak. Hogy ez milyen formában és hatékonysággal valósítható meg az amúgy is rettentően szerteágazó témákkal foglalkozó klímacsúcson, az decemberben elválik Lengyelországban.
Michael Pinsky és a Genfben felállított „Pollution Pods” (Fotó: Climate Tracker)
A „légszenny kupolák” megalkotója, Michael Pinsky a klímaváltozás okairól olvasva döntötte el, hogy a levegőszennyezés témájával akar foglalkozni. Mégpedig azért, mert a légszennyezést testközelből, minden érzékszervünkkel megismerve talán elgondolkodunk annak káros következményein, legyen az az éghajlatváltozás, vagy a saját egészségünk. Közben Magyarországon még a művészi kupolákat sem kell meglátogatnunk ahhoz, hogy érezzük, „lélegzetelállító” a helyzet. Múlt héten több mint 20 városban volt kifogásolható vagy egészségtelen a levegő minősége a Tisztifőorvos közlése szerint, Nyíregyházán pedig elérte a veszélyes kategóriát. A Levegő Munkacsoport tájékoztatása szerint „szmogriadó-rendeletünk nem szolgálja sem a minimális tájékoztatási igényt, sem a valódi veszélyhelyzetre való felhívást”. Ezért már hosszú ideje a levegőminőségi terv felülvizsgálatát sürgeti a civil szervezet, amiről korábban itt írtunk.
Nemzeti Népegészségügyi Központ, országos tisztifőorvos (2018. november 10.)
