Minden budapesti lakos passzív dohányos lenne?

Lehoczky Annamária

2018. augusztus 17. 19:05

Minden budapesti lakos passzív dohányos lenne?

Tudtad, hogy a budapesti levegő csaknem 3 cigaretta elszívásával ér fel naponta? A Varsói Szmogriadó elnevezésű lengyel civil szervezet kezdeményezésére kifejlesztették a „szmogszámlálót”, amely cigarettafüstben fejezi ki a nagyvárosok légszennyezettségét. A silány levegőminőség átlagosan évi több mint tízezer korai halált okoz hazánkban, a hatóságok mégis késlekednek hatékony intézkedések kidolgozásával.

A világon 10-ből 9 ember szennyezett levegőt lélegzik minden nap és nagyjából évi 7 millióra tehető a légszennyezés miatti korai halálozások száma, derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikáiból. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint csupán Európában évente közel 450 000 idő előtti halálozást okoz a légszennyezettség, míg Magyarországon ez a szám 8–14 000-re tehető. Meghökkentők ezek az éves összesítések, de a hétköznapi életre levetítve még drámaibb képet kapunk. A lengyel szmogszámláló alapján fővárosunkban minden felnőtt évente 1005 (azaz naponta csaknem három) cigaretta füstjének megfelelő szennyező anyagot szív be a levegőből – hívja fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport blogjában. Ez a silány levegőminőség a fővárosban elsősorban a gépjármű-forgalomnak köszönhető, míg vidéken a háztartási hulladék égetése játssza a főszerepet a levegő szennyezésében. A debreceni szmogot évi 1230 cigarettával egyenértékűnek becsüli a Varsói Szmogriadó (Warszawski Alarm Smogowy) a város hivatalos adatai alapján.


Az Európai Bizottság 2018 januárjában kilenc tagállamot – Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország, Csehország, Szlovákia, Olaszország, Románia és Magyarország – szólított fel a légszennyezés megelőzésére irányuló stratégiájuk felülvizsgálatára mintegy utolsó figyelmeztetésként, ugyanis ezekben az országban a szennyezettség jócskán túlmutat az egészségügyi határértékeken. Májusig csupán Csehország, Szlovákia és Spanyolország volt képes „hiteles, hatékony és időben teljesíthető intézkedéseket kidolgozni a légszennyezés mérséklésére az EU jogszabályozásnak megfelelően” a Bizottság hivatalos közleménye szerint, ezért az összes többi tagállam, köztük Magyarország ellen is, pert indított az EB. Ennek akár több millió eurós bírság is lehet a vége. 

A rossz levegőminőséget a szállópor, valamint különféle gázok, mint például a nitrogén-oxidok, kén-dioxid, ózon és ammónia okozzák. A szállópor a levegőben eloszlatott finomszemcsés szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. Az úgynevezett PM10 és PM2,5 olyan parányi szemcséket jelentenek, melyek 10 μm, illetve 2,5 μm alatti részecskeátmérővel rendelkeznek, ezért belélegezve ingerlik a légutak nyálkahártyáját, valamint különböző légzőszervi megbetegedésekhez vezetnek, mint például asztma, tüdőrák, és trombózist, szívinfarktust is okozhatnak. Döntő többségük a dízel motorú öreg járművekből, szén, lignit és faanyag tüzeléséből, illetve hulladékégetésből származik. Az említett európai bírósági ügy kifejezetten a szállópor és a nitrogén-dioxid korlátozására vonatkozik. Magyarországon, mind a szállópor, mind a nitrogén-dioxid légköri mennyisége rendszeresen meghaladja az EU által meghatározott egészségügyi határtértékeket számos mérési ponton. A Greenpeace beszámolója szerint (az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján) a budapesti Széna téren a nitrogén-dioxid esetében az órás határérték-túllépések száma 2016-ban és 2017-ben is a megengedett 18 helyett 200 körül volt, Pécsett és Debrecenben pedig 100 körül.
 

Interaktív levegőszennyezettségi világtérkép >>>

Dr. Maria Neira, a WHO közegészségügyért és környezetért felelős igazgatója, a légszennyezés visszaszorítását sürgeti tekintettel annak bizonyítottan káros hatásaira: „A légszennyezés nem ismer országhatárokat, ezért mindannyiunkat veszélyeztet, ugyanakkor a legnagyobb egészségügyi kockázat a gyerekek, idősek, állapotos nők, valamint a már eleve betegek és szegény körülmények között élők számára jelenti.” A szmogos városokban a légzőszervi problémákkal küzdők egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint ahogy azt az asztmás betegek növekvő halálozási aránya mutatja az Egyesült Királyságban. Ami azonban még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a gyermekek fiatal szervezete sokkal érzékenyebben reagál az ártalmas környezeti hatásokra, így a szmog belégzése akár korlátozhatja tüdőkapacitásuk fejlődését és véglegesen károsíthatja egészségüket. 

Hogy mi lehet a működő megoldás a légszennyezettség azonnali visszaszorítására?

Sokfajta hatékony és kevésbé hatékony megoldás létezik, de nyilván a legfontosabb a probléma valós okainak kezelése, és nem pedig a tünetek enyhítése. Ezért a legfontosabb a korszerűtlen, fosszilis üzemanyaggal közlekedő járművek fokozatos kiiktatása lenne, amihez szorosan hozzátartozik a fosszilis energia állami támogatásának mihamarabbi berekesztése. Egy azonnal megvalósítható, más országokban (például Hollandia, Dánia, Egyesült Királyság) bevált megoldás az autómentes övezetek kijelölése, ahol csak korlátozott számú autó közlekedhet vagy egyáltalán nem hajthat keresztül gépjármű. Mindemellett a lakosság komoly felvilágosítása is elengedhetetlen, hiszen a felmérések szerint a hulladék (benne (műanyag, gumi, bálás ruha, lényegében bármi éghető) eltüzelésének fő oka az ismerethiány. Sürgető a tisztább energiaforrások biztosítása is a rászorulók részére.

A levegőminőséget nagyban befolyásolja a városi zöldterületek aránya. A budapesti belvárosban érezhetően szennyezettebb a levegőA levegőminőséget nagyban befolyásolja a városi zöldterületek aránya. A budapesti belvárosban érezhetően szennyezettebb a levegő
A városok levegőjének tisztítására („tüneti kezelés”) vannak hagyományos és egészen innovatív módszerek. Régóta ismert, hogy a parkosítás és minél több zöld felület létrehozása a városi betondzsungelben jót tesz a városi levegőminőségnek és a lakosok közérzetét is javítja. A dán tervező, Daan Roosegaarde, stílusos Szmogmentes Tornyokat (Smog Free Tower) álmodott meg, amelyek „iontechnológát” használva tisztítják meg naponta nagyjából egy futballstadion kiterjedésű terület levegőjét (1000 m3). A közös holland-dán fejlesztésű, innovatív szmogevő tornyok előbb Rotterdamban debütáltak, majd Pekingben és Lengyelországban tesztelték őket, ahol azóta is működnek. Beindult az első légszűrő giga kémény


 

A Levegő Munkacsoport (LM) április 4-én kérelmet nyújtott be a hatóságokhoz a budapesti levegőminőségi terv felülvizsgálatára. A benyújtott dokumentumban kiemelik, hogy 2012 és 2016 között a Kormány eredetileg 780 millió forintot irányzott elő a levegőtisztaság védelmére, azonban ebből mindössze 263 millió forintot sikerült ténylegesen is biztosítani. Az LM álláspontja szerint Magyarország „nincs abban a helyzetben, hogy tovább halogassa a levegővédelmi terveinek átgondolt átalakítását”, tekintettel az állampolgárok tiszta és egészséges környezethez való jogára (ami jelenleg csorbul) és a megindított európai jogsértési eljárás valószínűleg költséges kimenetelére.
Az illetékes hatóság júniusban érkezett válaszát  budapesti levegőminőségi terv felülvizsgálata hatósági válasz 413 KB pdf. nem találta kielégítőnek az LM, ugyanis „úgy gondoljuk, hogy a levegőminőségi terveknek kötelező és rövid határidejű intézkedéseket kellene tartalmazniuk a légszennyezettség csökkentése érdekében” – mondta el Lukács András, az LM elnöke a Greenfonak. A hatóság szerint várhatóan még ebben az évben megtörténik a jelenleg hatályos levegőminőségi terv felülvizsgálata. Habár a 2004-ben készült Budapest és környékére vonatkozó tervet az elmúlt évek során számtalanszor felülvizsgáltak és 2008-ban átalakították, a levegőminőség még mindig nem felel meg az EU által előírt kritériumoknak. Az LM fellebbezett az elsőfokú hatóság válasza ellen, Levegő Munkacsoport fellebbezés (660 KB pdf.)  azonban ezt a másodfokú hatóság elutasította, többek között anyagi források hiányára hivatkozva. Az LM pert fontolgat – tette hozzá Lukács András.

Az Európai Bizottság már 2008-ban jogsértési eljárást indított Magyarország ellen, aminek keretében 2018 májusában beperelte az országot a megfelelő intézkedések hiányában. Az Európai Bíróság döntése még hónapokig elhúzódhat, akárcsak a budapesti levegőminőségi terv tényleges átalakítása... Pedig mindannyiunk egészsége érdekében végre ideje volna belátni, hogy bírságok fizetése helyett ésszerűbb lenne azonnali, valós intézkedésekre fordítani a közpénzeket.

A nemdohányzók is nagyot szívnak Európa legnépszerűbb városaiban

A nemdohányzók is nagyot szívnak Európa legnépszerűbb városaiban

A nyári városlátogatások kellemes kikapcsolódást jelentenek. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség ugyanakkor felhívja a turisták figyelmét, hogy a tíz leglátogatottabb európai város levegőjének belélegzése olyan, mint ha naponta 1-4 cigarettát szívnánk el.
Különböző forrásokra támaszkodva az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E, amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) kimutatta, hogy a légszennyezésnek milyen egészségügyi hatásai vannak ezen a nyáron a leglátogatottabb Európai városokban. A légszennyezettség és a cigarettázás összehasonlítását a Berkeley Earth kutatásai alapján készítették a levegőben található finom részecskék (PM2,5) koncentrációja alapján. Ezek szerint például Londonban három, Párizsban kettő, Prágában pedig négy „cigarettát szív el” naponta minden turista.

 




Kapcsolódó anyagok Az emberközpontú, klímabarát város
Egészen kis légszennyezettség is káros lehet a szívre

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés