korall pusztulás

A korallzátonyok 84 százaléka pusztul. Ez az eddig tapasztalt leggyorsabb ütemű károsodás – jelentette be a Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ez és a mögötte álló jelenség teljesen megváltoztatja bolygónk ökoszisztémáját.

Versenyfutás az idővel: a melegedő tenger a lenti ökoszisztéma pusztulását vetíti előre. A tudósok becslése szerint 2050-re a világ megmaradt korallzátonyainak 90%-a elveszhet. Az Ocean stábjának tanulságos beszámolója a tenger mélyéről.

Az elmúlt 15 év során a Föld majdnem annyi hőt halmozott fel, mint az előző 45 évben, és a többletenergia nagy része az óceánokba került. Ennek komoly következményei vannak.

Az Adriai-tenger szlovén részét sem kímélte az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás, a korallfajokat is fenyegeti – közölte Lovrenc Lipej szlovén tengerbiológus.

Az átlagosnál melegebb óceánvíz újra súlyos korallfehéredéssel fenyegeti az ausztráliai Nagy-korallzátonyt. Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) oceanográfusa, Craig Steinberg szerint az elmúlt hetekben mért 1-2,5 fokos óceánvíz-melegedés óriási fenyegetést jelent a koralltelepre.

A legalacsonyabb szintre minősítette le, rosszról nagyon rosszra rontotta a Nagy-korallzátony kilátásait az ausztrál nemzeti parkot kezelő hatóság. A Great Barrier Reef Marine Park Authority (GBMRPA) ötévente tesz jelentést a világ legnagyobb korallzátonyának állapotáról, a tegnap publikált friss jelentése szerint a komor kilátások fő oka a klímaváltozás.

Az eddig véltnél sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek a tengeri hőhullámok a korallzátonyokra – derült ki egy tegnap közzétett új tanulmányból, amely szerint a magasabb vízhőmérséklet nem csupán a korallfehéredés szempontjából aggasztó, hanem közvetlenül a virágállatok pusztulását okozhatja. A nagytestű édesvízi fajok populációja is csökken.

Egyik saját szerve, a Nagy-korallzátony felügyeletéért felelős hatóság ment szembe az ausztrál kormánnyal a világörökségi helyszínt veszélyeztető károsanyag-kibocsátás ügyében.

Csaknem 90 százalékkal kevesebb a bébikorall az ausztrál Nagy-korallzátonynál, mint az 1990-es években volt – derült ki egy új tanulmányból, amely a zátonyt sújtó közelmúltbeli tömeges korallfehéredéseket teszi felelőssé a jelenségért.

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet körforgásáról van szó.