metán

Tudjuk, hogy a metán és a korom szennyezi a környezetet, és gyilkos légszennyező, még sincs határértékük, és kevés a mérési adat. Ebben segítettek német szakértők a Levegő Munkacsoport szakembereivel, akik több helyen mérték levegőminőséget. Vannak olyan magyar falvak, ahol a Pekingben mért értékek háromszorosára (!) rúg a levegő korom mennyisége. Mi köze az élelmiszerpazarlásnak a metánkibocsátáshoz?

Május 6-8 között német szakértők a Levegő Munkacsoport szakembereivel együttműködve több helyszínen mérték Magyarországon két éghajlatkárosító és levegőszennyező anyag, a metán és a korom koncentrációját a levegőben. A mérések több helyszínen is ezeknek a káros anyagoknak magas koncentrációját mutatták ki.

A földkéreg és akár annál is mélyebb eredetű gázok – szén-dioxid, hidrogén, metán, radon – hatásának, útjának és viselkedésének megértése segíthet az éghajlatváltozás újabb nézőpontjainak pontosításában, sőt akár a földrengések előrejelzésében is. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (HUN-REN FI) több jelenleg is folyó kutatása vizsgálja például a földtani eredetű szén-dioxid hatását a talajban és…

A metán nyolcvanszor erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid, de sokkal rövidebb idő alatt el is tűnik. Ha jelentősen kevesebb metánt bocsátanánk ki, akkor gyorsabban és hatékonyabban fékezhetnénk az éghajlat változását, hogy elkerüljük az emberiség számára katasztrofális következményeket.

A növénytermelésben alkalmazott, könnyített engedélyezésű, termésnövelő adalékanyagokat számtalan kritika érte már. A fejlesztések egy részének változatos mellékhatásait senki sem vitatja. Az állattenyésztésben a gyógyszerezést (főként antibiotikumhasználatot), a paraziták elleni védekezést (főként neonikotinoid-tartalmú nyakörvek) és a hozamnövelők használatát éri súlyos kritika. Valamit valamiért – mondjuk hasonló helyzetekben.

Hilda génjeit úgy módosították, hogy megakadályozzák a káros üvegházhatású gázok kibocsátását böfögéskor és szellentéskor. A szarvasmarhák metánkibocsátása jelenleg az összes légszennyezés 5%-át teszi ki, ezért az állomány egyre nagyobb hatást gyakorol a globális klímaviszonyokra.

A Sarkad környéki (nyékpusztai) palagáz-kitermelés és gázüzem bővítését tervezi a beruházó. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) az engedélyezési eljáráshoz benyújtott véleményében sürgeti a Békés Vármegyei Kormányhivatalt, hogy ne adjon bővítési engedélyt e vízigényes, éghajlatromboló nem-hagyományos gázinfrastruktúra-beruházásnak. Ne áldozzák fel a békési gazdák megélhetését a projekt oltárán, az egyre aszályosabb és sérülékeny alföldi területen!

Az emberi eredetű metánkibocsátások harmadáért a fosszilis iparág felelős, azonban pont a mérések hiánya és iparág önmaga felé tanúsított, meglehetősen megengedő becslései szerint nem tudjuk a pontos számokat. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az olaj- és gázipari szereplők saját becslései köszönőviszonyban sincsenek valódi kibocsátásaikkal, amelyek 95%-kal is magasabbak lehetnek, mint amit jelentenek.

A legsúlyosabb metánszennyezéssel károsította a légkört egy kazahsztáni metánszivárgás tavaly, miután 125 ezer tonnányi földgáz került a légkörbe egy szén-hidrogén lelőhelyen történt robbanást követően. A szennyező anyag több mint fél éven át, 2023. június 9. és december 25. között ömlött a légkörbe.

Magyarországon a háztartási hulladék 30 %-a biohulladék, amelyből 320.000 tonna a szemétlerakókban végzi, 600.000 tonna pedig a csatornarendszerben. Sok háztartásban bevett gyakorlat, hogy a maradékot jobb híján lehúzzák a vécén, pedig biogáz üzemekben hasznosulva több ezer háztartás energiaellátását biztosíthatnák.