Barion Pixel

Nikkelszennyezést talált a Greenpeace a gödi Samsung-gyár környékén

Nikkelszennyezést mutattak ki a gödi Samsung-gyár közelében vett talajmintákban – jelentette be a Greenpeace Magyarország. A vizsgálatot a Göd-ÉRT Egyesület kérésére végezték el, miután korábban több alkalommal is jelentős porkibocsátásra és szabálytalan anyagtárolásra utaló jelek kerültek nyilvánosságra.

Akkumulátorgyári tájkép IV. – Nikkel, kobalt és mangán (No11)

A Debrecenben létesítendő kínai CATL gyár 60-oldalas biztonsági dokumentációja több helyen említi meg a nikkelvegyületeket. Megtudhatjuk, hogy a lítium-nikkel-kobalt-mangán-oxid (tárolt tömeg 1.695 tonna) mennyisége is átlépi a H2, Seveso-osztály felső küszöbértékét, ami 200 tonna (23. oldal).

A környezetvédelem fémbányász virágai

Lehetetlennek hangzik, de van benne ráció. A fenntarthatósághoz szükséges „zöld átmenet” akár valódi is lehet: amerikai kutatók azzal kísérleteznek, hogy olyan növényeket fejlesszenek ki, amelyek képesek nagy koncentrátumban megkötni a talajban lévő fémeket és egyéb ásványi anyagokat.

A SungEel-nél 2000-szer több volt a nikkel a levegőben, mint a megengedett

A dél-koreai SungEel magyarországi akkumulátorfeldolgozó-üzemeiben többször is rákkeltő anyagokkal veszélyeztették a dolgozókat. Mindezt a kormányhivatal által megküldött bírságos határozatokból tudta meg az Átlátszó, de ezekben a hivatal kitakarta az anyagok nevét és mennyiségét, emiatt az Információszabadság Hatósághoz fordult az oknyomozó portál. Végül a hatóság felszólítására 7,5 hónap után a kormányhivatal elküldte nekik a kitakarások nélküli dokumentumokat.

A bolygógyilkos mélytengeri bányászat

A mélytenger a becslések szerint több milliárd tonna nikkelt, kobaltot, mangánt és más kritikus nyersanyagot rejt, főként burgonya méretű gumókban, amik egy új aranylázat indítottak el a tengerfenék kiaknázására, részben a zöld gazdasági átmenet által hajtva. Ugyanakkor óriási problémát jelent, hogy semmiféle szabályozás nem áll rendelkezésre a bányászati gyakorlatra vonatkozóan, és a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság…

Korunk aranybányája az e-hulladék

2021-ben kb. 57 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett. A tudósok szerint sürgősen fel kell gyorsítani az e-hulladék újrahasznosítását, mert a nemesfémek bányászata az új eszközök előállításához fenntarthatatlan.

A fémek lehetnek a jövő olaja

A klímacélok eléréséhez szükséges technológiák nyersanyagigényének várható megsokszorozódása új bányák tömegének nyitását teszi szükségessé a következő évtizedekben. Ma még nem világos, hogy az energiaigényes és sokszor környezetkárosító bányászat hogyan tarthat lépést a kereslet növekedésével, az azonban igen, hogy ha ez nem sikerül, az az egész kibocsátáscsökkentési folyamatot lelassíthatja.

Adatvédelmi áttekintés

Az üzemeltető adatvédelmi irányelveivel kapcsolatosan ezen az oldalon további tájékoztatást kaphat.