Notre-Dame

A Yellowstone Nemzeti Park, a Galápagos-szigetek, a Stonehenge, Velence vagy a Szabadság-szobor – mind olyan helyszínek, amelyeket a klímaváltozásból fakadó szélsőséges időjárási események és folyamatok fenyegetnek. Ráadásul a különböző stressz-faktorok (tömegturizmus, urbanizáció, környezetszennyezés) összekapcsolódhatnak az éghajlatváltozás fokozódó negatív hatásaival, felgyorsítva a sérülés, vagy akár a teljes pusztulás folyamatát.

Megkezdődött a franciaországi Normandiában azon 100-200 éves tölgyfák kiválasztása, amelyeket a párizsi Notre-Dame-székesegyház 2019 áprilisi tűzvésze nyomán leomlott huszártornyának helyreállításához fognak felhasználni. Március végéig mintegy 1000 fát vágnak ki.

A Notre-Dame székesegyházat 2019 áprilisában sújtó tűzvészt épségben túlélték a sekrestye tetején álló méhkaptárok, és a méhkolóniák egészségesebbek, mint bármikor – közölték méhészek. Elképesztő tervekkel állt elő Vincent Callebaut a Notre-Dame újjáépítéséhez.

A párizsi önkormányzat megerősítette, hogy a Notre-Dame székesegyház 3 hónappal ezelőtti tűzvésze miatt a levegőben szálló ólompor miatt nincsen egészségügyi veszély a környékbeli iskolákban, ellentétben azzal, amit a Mediapart tényfeltáró portál állít. Az internetes újság azt írta, hogy a katasztrófát követően veszélyes volt az ólomkoncentráció.

Ezerháromszáz normandiai tölgyet ajánlott fel a Groupama biztosító, Franciaország harmadik legnagyobb magánerdő-tulajdonosa a Notre-Dame tetőszerkezetének helyreállításához.

Túlélte a Notre-Dame tetején pusztító tüzet az épület kaptárjaiban élő 200 ezer méh, számolt be róla a francia Le Parisien. A méhek életben vannak. Eleinte azt hittem, hogy a három kaptár elégett, ma reggel 11 óráig semmit nem tudtam róluk.

Nincsenek már olyan nagy fák Franciaországban, amelyeket fel lehetne használni a Notre-Dame leégett födémszerkezetének újjáépítéséhez – mondta el egy francia örökségvédelmi szakértő.