Magyarország a vizek országa volt, mára viszont egyre több terület szárad ki. Előfordul egy éven belül akár, hogy az árvizek ellen kell védekezni, majd a belvizek jelentenek gondot, utána pedig jön a több hónapig tartó aszály.
vízelvezetés
Budapest felmelegedése
Az 1961-2010 közötti időszak átlagához képest így ingadozott Budapest átlaghőmérséklete az egyes években. 2023-ra már több, mint 2 fokkal magasabb ez az érték és a tendencia sajnos nem látszik megtörni. A hőmérséklet növekedése számos probléma forrása.
Képmutatás helyett klímaintézkedéseket!
Legalább 17 halálos áldozat – eddig(!), több millió érintett, megrongált hidak, tönkrement otthonok – ezt hozta a „Boris” ciklon megjelenése Ausztriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában.
Mert növeli, ki elfödi a bajt.
Tájépítész mérnök Fiammal, Kolossal az elmúlt években, a lakókörnyezetünkben Zsombón, a Homokhátság „alsó” lefolyóján zajló irracionális beruházásokat vizsgáltuk.
Villámárvíz és aszály: a klímaváltozás két pusztító arca
Míg a tavalyi év az aszályról szólt, idén az év első felében inkább a túl sok víz volt a jellemző, számos magyar települést sújtott villámárvíz. A két jelenség összefügg, és a fenntartható jövőnk egyik záloga lehet, ha a túl sok és túl kevés víz problémáját nem egymástól elválasztott módszerekkel orvosoljuk, hanem összefüggéseiben kezeljük. A jó…
Öntsünk tiszta vizet a tájba!
Szégyenszemre el fog indulni a víz elvezetése, szégyenszemre még mindig belvíznek hívják a vizet, és szégyenszemre még mindig NEM vezetik ki az árvízi víztöbbletet a mentett oldali árterekre, medrekbe, de még a csatornákba sem. Mégegyszer tisztázzunk néhány összefüggést, hogy helyesen tudjuk értelmezni a vizet és a víztelenséget.
Minden cseppje kincs – az esővíz jobb felhasználására készül Bécs
A természetben a lehulló csapadék 80 %-a ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze 5 %. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.
Aszály? Avagy mi történik a Kárpát-medence legnagyobb tavával?
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a területi igazgatóságai az Alföldön nagyobb pusztítást végeztek, mint a Tatárjárás és a törökök, a Szovjet hadsereg, vagy a Fidesz együtt! Évtizedes elhibázott szemlélet: 1,3 %-nyi területért sivataggá tesszük a 98,7%-ot?
Így bánhatnánk hatékonyan a Budapestre hulló esővízzel
A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet is, így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk számos eddigi alapvetést. Részletes ajánlás készült a Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználására.
Zöldinfrastruktúra füzetek 3. – Vízérzékeny tervezés a városi szabadtereken
A füzetsorozat harmadik kiadványának célja bevezetést nyújtani a városi környezet alakításában résztvevő szereplők (tervezők, döntéshozók és beruházók) számára a fenntartható csapadékvíz-gazdálkodás lehetőségeibe és eszközrendszerébe. A kiadvány bemutatja a csapadékvíz-elvezetés jelenlegi helyzetét és a jogi környezetet, rövid ismertetést nyújt a különböző műszaki megoldásokról, valamint megvalósult projekteken keresztül szemlélteti a gyakorlati alkalmazást. Kiadvány letöltése: Zöldinfrastruktúra füzetek 3…