Nehéz úgy tudósítani a téli olimpia kültéri számairól, hogy azokon ne látszódjon az, hogy bár a sípályákat hó borítja, már pár méterre tőlük csak barna sár és őszies táj vesz mindent körül. A pekingi játékokon csak műhavat használnak, ami veszélyes, mert hihetetlenül erőforrás-igényes, előállításához hatalmas mennyiségű energiára és vízre van szükség.
Nehéz lenne beszélgetést folytatni a Pekingtől északnyugatra fekvő olimpiai helyszíneket előkészítő hóágyúk fülsiketítő hangja mellett. Hangosak és mindenütt ott vannak, havat fújnak a gépek, amelyek a téli olimpia legnépszerűbb versenyszámaira próbálják használhatóvá tenni a sípályákat a hegyoldalakon. A pályák látványa gyönyörű, azt nem számítva, hogy a helyszíneket egy végtelen barna, száraz, hó nélküli táj veszi körül. A pekingi téli olimpia első, bár nem éppen dicsekedni való eredménye, hogy az éghajlatváltozás miatt ez az első a játékok történetében, ahol gyakorlatilag 100 százalékban a mesterséges hóra támaszkodnak – ez is része annak a trendnek, amely a téli sportok helyszínein világszerte megfigyelhető – kezdi riportját a CNN.
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az elmúlt 50 évben téli olimpiának otthont adó 21 város közül csak egynek lesz téli sportokra alkalmas éghajlata az évszázad végére, ha a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását nem korlátozzák. Ahogy a bolygó melegszik és az időjárás egyre kiszámíthatatlanabbá válik, a természetes hó egyre nehezebb helyzetbe hozza a téli sportokat, ami arra kényszeríti a helyszíneket, hogy egyre inkább a mesterséges hóra támaszkodjanak.
Ennek azonban ára van: az ember által készített hó hihetetlenül erőforrás-igényes, előállításához hatalmas mennyiségű energiára és vízre van szükség az egyre melegebbé váló éghajlaton. Az élsportolók szerint maguk a sportágak is trükkösebbé és kevésbé biztonságossá válnak, ha mesterséges havat használnak.
Kínában viszont már látványos a változás: a szabadtéri olimpiai helyszíneket körülvevő régiót ezen a télen rendkívüli szárazság sújtja, de még a normális években sem kifejezetten alkalmas a havas sportok űzésére. Jancsingban (ahol a sípályák vannak) és Zsangjiakouban (ahol sok más versenyszámot, köztük a biatlont is rendezik) az átlagos éves hómennyiség nagyjából 20 centiméter, bár ennél magasabb hómennyiségű éveket is feljegyeztek már.
Mivel már előre látszott, hogy baj lehet az olimpián a hómennyiséggel, az olaszországi TechnoAlpin céget bízták meg a téli olimpia szervezői, hogy a négy szabadtéri rendezvényhelyszínen hóágyúzzanak.
“Nagyon büszkén mondhatjuk, hogy mi vagyunk az egyetlen vállalat, amely a 2022-es pekingi téli olimpia hóágyúrendszereit biztosítja” – mondta Michael Mayr, a TechnoAlpin ázsiai területi vezetője a CNN-nek. Mayr szerint ez az első alkalom, hogy egyetlen vállalatot bíztak meg a téli játékok teljes hóellátásának biztosításával.
A TechnoAlpin már 2018-ban megkezdte a hóágyúk, ventilátoros hógenerátorok és hűtőtornyok teljes arzenáljának szállítását Pekingbe. E gépek között volt egy új technológia, amelyet a kínai sportolók edzőközpontjában használtak: a SnowFactory.
A hó előállításának azonban van egy kritikus összetevője, amely a pekingi helyszínek némelyikén szintén hiányzik: a víz megfagyásához elég hideg hőmérséklet. Magában Pekingben, ahol néhány szabadtéri eseménynek adnak majd otthont, az elmúlt 30 évben szinte minden februári nap fagypont felett volt – derül ki a londoni Loughborough Egyetem által vezetett, a közelmúltban készült Slippery Slopes jelentésből, amely azt vizsgálta, hogy az éghajlati válság hogyan befolyásolja a téli olimpiát.
Jancsing és Zsangjiakou, amelyek magasabb fekvésű helyszínek, hűvösebbek, de a legmagasabb napi átlaghőmérsékletek itt is fagypont felett vannak, a legalacsonyabbak viszont -10 Celsius-fok körüliek, igaz, csak éjszaka.
“A közelmúltban olyan technológiai fejlesztések történtek, amelyek lehetővé teszik a hógyártást, amikor a hőmérséklet fagypont felett van” – magyarázta Jordy Hendrikx, a Montanai Állami Egyetem hó- és lavinalaboratóriumának igazgatója. “Ez nem az a “könnyű, pelyhes” hó, amire az ember gondol – sokkal sűrűbb és nem túl puha” – mondta el az állagáról. Ez viszont a sportoláshoz sem olyan jó, ha a levegő hőmérséklete melegebb, akkor az olvadás miatt veszélyesebb is.
Mivel 1,2 millió köbméter hóra van szükség ahhoz, hogy a Slippery Slopes jelentése szerint nagyjából 800 000 négyzetméternyi versenyterületet fedjenek le, az idei téli olimpia vízigénye hatalmas. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság becslése szerint 49 millió gallon vízre lesz szükség a játékok hó előállításához, ami rengeteg, ha figyelembe vesszük, milyen gyorsan fogy az édesvíz a világon. Ez elég ahhoz, hogy 3600 átlagos méretű hátsó udvari medencét töltsünk meg, vagy – ami még lényegesebb – ez közel 100 millió ember egy napi ivóvízmennyisége.
Ebben a számításban ráadásul nincs benne a korcsolya- és hokipályák jegének előállításához szükséges vízmennyiség. Pedig ezek is komoly energiafelhasználással készülnek, de szabadtéri jégpályákat már nagyon régen nem használnak az olimpiákon, így Liu Shaolin Sándorék már az előző olimpián is műjégen szerezték meg az aranyérmüket- írta a napi.hu.
