17000 millió forint többletforrást biztosítana a kormány a GSM-R nevű vasúti informatikai beruházásra, miközben csökkentené a műszaki tartalmát – írta a Szabad Európa. A lap szerint az uniós operatív programból is kivennék a projektet, azaz uniós helyett tisztán saját forrásból valósítanák meg.
A GSM-R keretében az eredeti tervek szerint 2225 kilométernyi vasútvonal mentén épülne ki korszerű informatikai és hírközlési rendszer. Ebből az első ütem, 125 távközlési átjátszótorony és ezer kilométernyi nagyságrendű optikai kábel lefektetése már megvalósult. A második ütemre 2018-ban írták ki a közbeszerzést, ezt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft. által vezetett konzorcium nyerte el. A közbeszerzés értéke 58,8 milliárd forint, ebből a lap információi szerint húszmilliárdot az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF), a maradékot az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) állna, azaz két uniós forrásból valósulna meg.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) már márciusban elismerte a lapnak, hogy az R-Kord kérte a kivitelezői szerződés újratárgyalását, mert a háború, a járvány és az euróárfolyam elszállása miatt jelentősen megnőttek a költségei. A lap úgy tudja, hogy már februárban született is egy 2000-es, azaz nem nyilvános kormányhatározat a helyzet rendezésére. Eszerint a kormány kész 17 milliárd forint többletforrást adni a projekt befejezésére, és egyúttal annak műszaki tartalmának csökkentésébe is belement: az eredetileg tervezett 270 távközlési torony helyett csak 130 épülne meg, a 2225 helyett pedig csak 1800 kilométeren építenék ki a száloptikás hálózatot. Ez a lap egy forrása szerint jelentős színvonalesést jelent. Magának a szerződésnek az újratárgyalása a határozat alapján még nem kezdődött el, a teljes folyamatot három hónap alatt zavarhatják le.
A lap egy szakmai forrása szerint ez jelentős színvonalesést jelent az eredeti tervekhez képest. A GSM-R rendszert két fő működése a következő: az átjátszótornyok éppen úgy érzékelik egy-egy mozdony jelenlétét, mint a mobiltelefonok átjátszótornyai az egyes készülékeket, így pontos és valós idejű tájékoztatást tudnak küldeni arról, hogy két állomás között egy szerelvény éppen hol tart és milyen sebességgel közlekedik. Ezen kívül a mozdonyvezető is mobiltelefonnal tud kapcsolatot tartani a vasúti irányítással. Ehelyett ezeken a szakaszokon marad a jelenlegi analóg rádiós kommunikáció, ami gyakorlatilag a taxikban korábban használt CB-rádiók színvonalának felel meg. Az, hogy a tervezett 270 torony helyett valószínűleg annak csak kevesebb mint a fele készül el, nem azt jelenti, hogy ezek ritkábban helyezkednek majd el a már említett 2225 kilométernyi vasúti pálya mentén, hanem lesznek olyan szakaszok, ahol egyáltalán nem épülnek majd meg.
A lap forrásai szerint erre a sorsra jut várhatóan például a teljes dél-balatoni vasút, a Budapest-Vác-Szob (nemzetközi vonal része), a Budapest-Szeged és a Dombóvár-Pécs közötti szakasz. (Ugyanakkor nem marad el a fejlesztés az Pán-európai Közlekedési Folyosók magyarországi szakaszain.) Összesen mintegy 700 kilométernyi szakaszon hiányoznak majd a tornyok.
„Sajnálatos, hogy a jelek szerint hiába írunk 2023-at, a magyar vasút jelentős része a kommunikációs technológia szempontjából maradni fog a XX. században” – mondta forrás, hozzátéve, hogy a fejlesztés nyilvánvalóan a közlekedésbiztonságot is erősítette volna.
A lap információi szerint a kormányhatározatban arról is szó van, hogy a kormány kivenné az IKOP-ból a projektet, úgy tudják, ennek letárgyalására Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter már meg is kapta a megbízást. Ezzel a lépéssel kiesne az egyik uniós forrás, amelyet a magyar költségvetésből pótolnának. Ha ez valóban így lesz, annak egyik oka az lehet a lap szerint, hogy a projekt csúszik, és ha év végéig nem sikerül befejezni, egyébként is ugrana az IKOP-os pénz.
Másrészt az esetleges minőségi aggályok miatti uniós vizsgálatnak is elébe lehetne ezzel menni – írta a Szabad Európa, megjegyezve, hogy eddig csak két projektről tudni, hogy a kormány kivette az uniós finanszírozásból: a Tiborcz István-féle Elios-programról és a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába-programról, mindkettőt azután, hogy az uniós csalás elleni hivata (OLAF) vizsgálta az adott projektet.
