Kétszázkilenc civil- és gazdaszervezet levelet intézett a parlamenti képviselőkhöz, hogy a földforgalmi törvényt csak jelentős módosításokkal fogadják el. A szervezetek szerint a jelenlegi törvénytervezet nem alkalmas arra, hogy az ország földvagyonát megvédje a külföldi tőkétől, biztosítsa a helyi közösségek hosszú távú életlehetőségét, megfékezze a tőkés nagyüzemek terjeszkedését és megteremtse a föld termőképességét megóvó fenntartható gazdálkodás alapjait.
A civil szervezetek tavaly ősz óta kísérik figyelemmel a földforgalmi törvény vitáját, javaslataikat már több alkalommal elküldték a kormánynak. A CSEMETE Természet- és Környezetvédő Egyesület, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Szövetség az Élő Tiszáért és a Szülőföld Mozgalom által kezdeményezett mostani, parlamenti képviselőknek megküldött levélhez 209 gazdatanács, agrár és vidékfejlesztési, természetvédő szervezet csatlakozott. A civilek azt szeretnék elérni, hogy a parlament zárószavazás előtt módosítsa a tervezetet.
A szervezetek csak olyan jogszabályt tartanak elfogadhatónak, amely a Nemzeti Vidékstratégiában lefektetett birtokpolitikai elveket valósítja meg.
Molnár Attila, a Szülőföld Mozgalom ügyvivője felhívta a figyelmet arra, hogy – szemben a kormány állításaival – a jelenlegi tervezet alkalmatlan a nagybirtokrendszer lebontására, mert a például a földek jelenlegi használói előbérleti jogot kapnak; nem számítják össze a családtagok birtokait a maximum meghatározásakor; nincs kimondva az "egy földműves-egy mezőgazdasági üzem", azaz egy magánszemélynek több agrárcége is lehet és az egyes termelési kategóriák indokolatlanul kapnak további kedvezményeket. Az ügyvivő szerint különösen kirívó példa erre az állattartók kérdése, mivel az állattartás jelenleg 80%-ban nagyüzemi kézben van, tehát az 1800ha-os birtokhatár, illetve a bérleti rangsorban való előresorolás ismét 80%-ban a nagyüzemet erősíti.
Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért elnöke elmondta, hogy a civilek egyik legfontosabb követelése, hogy a helyi közösségek döntsenek minden földügyletről. Úgy vélik, hogy ki kell terjeszteni a helyi földbizottságok hatáskörét minden adás-vételi és haszonbérleti földügyletre, illetve e bizottságoknak kizárólag a helyben lakó, és ott gazdálkodó gazdák lehessenek a tagjai. Ugyancsak lényegesnek tartják, hogy a törvény kijátszhatatlan, szigorú földszerzési és földbirtok maximumokat tartalmazzon. Rögzíteni szeretnék, hogy a 300 hektáros földszerzési, illetve 1200 hektáros birtokmaximum semmilyen jogcímen se legyen túlléphető, illetve speciális szabályokat szeretnének a családtagok birtokai összeszámítására.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke szerint a fenntarthatóság és a helyi közösségek érdekében meg kell változtatni az elővásárlási, előhaszonbérleti rangsort is. Törölni kell az állattartók és vetőmagtermelők előjogait, helyette a helyi gazdálkodó családokat, a fenntartható módon gazdálkodókat és a fiatal, gyermekeket vállaló gazdákat kell előnyben részesíteni. A nagybirtokstruktúra megtörése érdekében az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendben a jelenlegi haszonbérlő előjogait törölni kell – tette hozzá az ügyvezető.
Roszík Péter, a Biokultúra Szövetség alelnöke kifejtette, hogy a civilek hatékony szabályozást akarnak a zsebszerződések felszámolása érdekében. Javasolják, hogy a hatóság minden ügyletben vizsgálja meg a szereplő személy, szervezet előéletét, és ha zsebszerződésre utaló gyanú felmerül, akkor az ügyészség bevonásával azt vizsgálják ki. A zsebszerződéseket kötők elővásárlási és/vagy előhasználati jogaikat a törvény erejénél fogva veszítsék el.
Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ügyvezetője elmondta, hogy a szervezetek azt akarják, hogy minden földforgalmi ügyre legyen érvényes a törvény szabályozása: ne vegyék ki a törvény hatálya alól az állami földeket és a jövőben megalkotandó törvények szabályozási területeit. A ma még ismeretlen „integrátorok” semmilyen formában ne kaphassanak földet, sem a jelen törvény, sem a később meghozandó törvények keretében. Az ügyvezető kiemelte, hogy szükséges a termőföldet kivenni a tőke szabad áramlása kategóriájából az Európai Unió szintjén és kezdeményezni kell Magyarország uniós csatlakozási szerződése földről szóló rendelkezéseinek felülvizsgálatát.
A civilek hangsúlyozták, hogy a XXI. század legfontosabb nemzetbiztonsági kérdései közé tartozik a termőföld feletti rendelkezés, a termőképesség és az élővilág változatosságának megőrzése, az élelmiszer-önrendelkezés és megélhetés biztosítása a közösségek számára. Ezért, emlékeztetve a parlamenti képviselőket történelmi felelősségükre, felszólították őket, hogy csak módosításokkal fogadják el a földforgalmi törvény tervezetét.
A civilek követelései és a szervezetek listája elérhető itt >>>
Kapcsolódó anyagok:
