A 2014-es költségvetés tervezete csak 743 millió forintot szán épületenergetikára, ami 27%-kal kevesebb, mint idén. A Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer az idei 5,2 Mrd-ról 9,5 Mrd-ra nő, de nem tudni, mire fordítja az NFM, hisz az idei keretet sem használta fel. A támogatási menetrend bizonytalansága ellehetetleníti a tervezést a pályázók és az építőipar számára, miközben a pénz az NFM párnáiban pihen.
2011-óta évről évre csökken a költségvetésben az ún. épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzatra szánt pénz. Míg 2011-ben még 3,3 Mrd Ft jutott erre a célra, jövőre már csak ennek alig negyede, 743 millió Ft. Eközben jelentősen megnő a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerbe (ZFR) költségvetési sora. A 2013-as 5,2 Mrd után 2014-ben már 9,5 Mrd Ft kerül ide. Ezt a pénzt az éghajlatváltozás elleni harcra kell fordítani, aminek része lehet az épület-energiahatékonyság is. A témafelelős NFM azonban máig nem hozta létre a ZFR rendszerét, és előzetes elképzeléseit sem ismertette. Az idei 5,2 Mrd-ot nem helyezték ki, és csak találgathatunk arról, hogy milyen célra és milyen rendszerben lesz elérhető.
Pótolhatja-e ezt a hiányt a Zöldgazdaság-Fejlesztési Rendszer?
„Az idei források is csak pár ezer lakás felújítását tudták támogatni a milliónál is több felújításra váró lakásból, és a pályázatokat pár nap után fel kellett függeszteni” mondta dr. Bart István, a MEHI igazgatója. „Feltételezzük, hogy az NFM nem csak ennyit szán az epület-energiahatékonyság támogatására, és a Zöldgazdaság-Finanszírozási Rendszerből is jut majd erre. Ugyanakkor nagyon megnehezítik a pályázók és a felújítási ipar helyzetét azzal, hogy nem osztják meg velünk terveiket és elképzeléseinket. Ha nem ismerjük a források mennyiségét, illetve a pályázatok kiírásának idejét, akkor a felújítani vágyók nem tudnak tervezni, az ipar pedig nem tudja a hazai termelést fejleszteni, és új munkahelyeket teremteni.”
Bart hangsúlyozta, hogy az energiahatékonysági beruházások támogatása a gazdaságfejlesztés legjobb módja: munkahelyeket teremt, gazdagodik általa a költségvetés és csökkenti az ország energiafüggőségét is. Megemlítette azt is, hogy a Kormány idén szeptemberben további 3 Mrd forintot biztosított a kvótabevételekből a panelprogramban még 2009-ben befogadott, de azóta még támogatásban nem részesült pályázatokra.
