Az Európai Bizottság három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Akkor tesz így, ha egy tagállamban uniós jogot sértenek, rosszul vagy lassan ültetnek át egy közös jogszabályt. Az eljárás oda-vissza levelezéssel indul, bírósági per, majd pénzbüntetés lehet a vége.
Az Európai Bizottság többek között a szén-dioxid kibocsátását beárazó kibocsátáskereskedelmi rendszer új szabályai miatt kezdte meg az eljárást. A módosítások szigorítják a jelenlegi előírásokat és új gazdasági ágazatokban is bevezetik az ETS-nek nevezett rendszert, mint (2027-től) az épületekre, a közúti közlekedésre és a kis kibocsátású iparágak tüzelőanyagaira. A bevételekből létrejön a Szociális Klímaalap: a keretből azokat segíthetik, akiket különösen érint az energia- és közlekedési szegénység. A tagállamok elkezdték átültetni a szabályokat a nemzeti jogba, de a 27 országból 26 nem erősítette meg, hogy a tavaly év végi határidőre végzett volna, egyedül Dánia úszta meg az eljárást.
Magyarország 16 másik tagállammal együtt az új gépjármű-felelősségbiztosítási szabályok átvezetését sem jelezte a tavaly decemberi határidőre. Az előírásokkal könnyebben ellenőrizhetik, van-e kötelező felelősségbiztosítás, külön kártalanítási módszert vezetnek be, ha az illetékes biztosító becsődölne, és könnyebbé teszik a biztosítóváltást.
Összesen 21 tagállam, köztük Magyarország maradt adós a nem teljesítő hitelekről szóló irányelv átültetésével. Ez többek között fogyasztóvédelmi biztosítékokat és jelentős átstrukturálási intézkedéseket vezet be, például nem fizető adósok késleltetve fizethetik a törlesztőrészleteiket, módosulhatnak a kamataik vagy részlegesen elengedhetik az adósságukat.
