Több mint 900 napja írta elő a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret finanszírozó Európai Beruházási Bank két alapvető dokumentum pótlását a hitelnyújtás szabályosságának utólagos biztosítása érdekében. Ez a követelmény azonban azóta sem teljesült: a társadalmi egyeztetési terv és a környezetvédelmi és társadalmi irányítási terv nem készült el, legalábbis nyilvános információ nincs róluk. Eközben a reptér a külső szemlélő számára beláthatatlan léptékben bővíti tevékenységét – a Kúria ítélete értelmében hatályos környezetvédelmi működési engedély nélkül, de a környékbeli és budapesti emberek életét megkeserítve a zajártalommal, légszennyezéssel. A friss tulajdonos Magyar Államnak – akinek kezében összpontosul a szabályozói, végrehajtói és szabályozotti szerep – az emberek érdekeit szem előtt tartva kell rendet tennie ebben a káoszban. A Magyar Természetvédők Szövetsége a Bank és a Magyar Állam felelősségére hívja fel a figyelmet.
Az Európai Beruházási Bank jelentős hitelt adott a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér bővítésére. A projektről azonban nem készült társadalmi és környezeti hatásvizsgálat, és a projekt megsértette a bank számos környezetvédelmi és társadalmi előírását. A repülőtér fejlesztése kapcsán beadott panaszra az Európai Beruházási Bank Panaszmechanizmusa (EBB CM) 2021. október 21-i jelentése előírta, hogy a repülőtér „térképezze fel az érintett érdekelt feleket, és megfelelően működjön velük együtt… A Környezeti és Társadalmi Intézkedési Terv tartalmazzon hatékony és hosszútávú intézkedéseket a projekt során felmerülő negatív társadalmi hatásokra, különösen a zajszennyezésre.”
A Budapest Airport Zrt. 2022. szeptember 14-i levelében egyebek mellett azt írta, hogy a „környezeti és társadalmi menedzsment terv jelenleg még kialakítás alatt áll”. Egy 2023. november 17-én kelt levélben pedig azt, hogy “az egyeztetési terv (Stakeholder Engagement Plan) esetében a tervezet kidolgozása jelenleg Társaságunknál folyamatban van, amelyet terveink szerint szintén 2023 decemberében lesz lehetőségünk megküldeni az EBB részére.” 2024. április 22-én (a Föld Napján) honlapján pedig büszkén írta, hogy a „Budapest Airport hosszú távú abszolút kibocsátás-csökkentési célt tűzött ki, és érintetti partnerségi rendszert dolgozott ki”. Sajnos ezekből éppen a partnerek, a közvélemény számára semmi sem érzékelhető.
Május 17-én az EBB egy levelében, úgy nyilatkozott, hogy „az ajánlások a Banknak szólnak (…) és a Bank által az általa finanszírozott projektek megvalósítása tekintetében tett lépéseket ez a szerep és a vonatkozó finanszírozási szerződés rendelkezései korlátozzák.” A Panaszmechanizmus ajánlásainak érvényesítése ugyanakkor a Bank feladata lett volna. Akárcsak az, hogy a Bank környezetvédelmi és társadalmi normáinak megfelelően megkövetelje a beruházótól, hogy a társadalmi egyeztetési tervről az érintett lakossággal egyeztetést folytasson. Erről azonban a Bank – felelősségét hárítva – azt írta: “végső soron a projektgazda dönti el, hogy kívánja-e és hogyan ezt a kötelezettséget végrehajtani.”
“Azzal, hogy a dokumentumok elkészítését máig türelemmel várja a Bank a beruházótól és a társadalmi egyeztetést sem követeli meg, saját döntését veszi semmibe. Közben pedig önmagát áltatja és zöldrefesti, amikor azt állítja magáról szlogenjében, hogy „Mindenki számára fenntartható jövőbe fektetünk” (We invest in a sustainable future for all). A Bank hanyag tevékenységével kárt okoz a helyieknek” – nyilatkozta Dönsz-Kovács Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársa.
Az érdekeltekkel való kapcsolat pedig most különösen fontos lenne, hiszen a fejlesztések folytatódnak, így sokan szeretnének választ kapni arra a kérdésükre, hogy vajon meddig növelhető a repülőtér forgalma, különösen a teherforgalma. Egy nemrégiben megjelent jelentés szerint Budapesten nemigen van olyan terület, ahol ne lenne zavaró a repülők zaja. A kérdéskör tehát százezreket érint, de a közelben lakó tízezreket kiemelten is.
Lázár János úgy fogalmazott, hogy „Ahhoz, hogy a repülőtéren rend legyen, és ahhoz, hogy a repülőtér környékén élőket mentesíteni tudjuk a környezeti hatásoktól, szabályozással, nemzeti tulajdonba vétellel tudunk közelebb jutni.”
„Reméljük, a reptér ügyeiben mihamarabb rend lesz, érezhetően csökkentve az érintett lakosság terheit. Azonban nem lesz könnyű dolga az államnak a viszonyok rendezésében, hiszen egyszerre szabályozó, végrehajtó és szabályozott” – fűzte hozzá Dönsz-Kovács Teodóra.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bővítése környezeti hatásainak felmérése
