Az európai atomerőművi beruházások rendszeresen 2-300 %-os költségnövekedéssel valósulnak meg, aminek a leggyakoribb oka az időtúllépés. Magyarország esetében fokozza a kockázatot, hogy 2026-ban akkor is el kell kezdeni törleszteni az orosz hitelt, ha addigra nem kezdi el az áramtermelést a két új paksi blokk, vagyis kölcsönből kell fizetni a részleteket.
Napra pontosan tartják a közösen egyeztetett menetrendet a Paks 2 projektben dolgozók, nincs egyetlen nap késés sem – mondta Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója a moszkvai Atomexpo második napján, két évvel ezelőtt. Ma már nem jelenthetné ki ugyanezt: a magyar kormány illetékesei szerint a hatósági engedélyezés egy-másfél éves lemaradásban van, és legalább ugyanennyit tesznek hozzá a csúszáshoz az Európai Bizottság elhúzódó vizsgálatai is, aminek a következményei mostanában kezdenek látszani.
Egyrészt a múlt héten Pekingben a magyar kormányfő több hírforrás szerint is magyarázkodni volt kénytelen Vlagyimir Putyinnál a tervezett bővítés lassú előrehaladása miatt, másrészt immár a korábban megkötött szerződéseket is módosítani kell a hiányzó engedélyek okán – legutóbb az MVM Paks II. Zrt. és a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja közötti kontraktust prolongálták: a kutatók eredetileg idén februárban kezdtek volna hozzá a Paksra szánt reaktorok fizikai jellemzőinek vizsgálatához, de elakadtak, mert nem kapták meg a szükséges adatokat a Roszatomtól. Hogy ez kinek a hibája, azt nem tudni – a Népszava információi szerint az okozta a fennakadást, hogy a magyar akadémiai intézet még nem rendelkezik a megfelelő beszállítói minősítéssel, de akadémiai körökből kaptunk olyan tájékoztatást is, hogy itt is Brüsszel a hibás, t. i. az uniós eljárások lezárultáig a magyar hatóságok munkája is lefékeződött. A végeredmény szempontjából azonban mindegy, hogy mi az ok: a 2014. tavaszán elfogadott bővítési menetrendet nem tudják tartani.
A fentiekkel függhet össze az is, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető két cég, az Opimus és a Konzum 51 százalékos többségi tulajdont vásárolt a nukleáris erőművek beszállítójaként ismert cseh Královopolská Ria magyarországi leányvállalatában. Ha ugyanis valaki szeretne bekapcsolódni a magyar állam történetének legdrágább beruházásába, meg kell szereznie az Országos Atomenergia Hivatal által elvárt minősítéseket, ezekért azonban az említett késedelmek nyomán jelentős sorállás alakult ki – a kerülőutat az jelenti, ha olyan céget vesz a leendő beszállító, amely már rendelkezik a szükséges papírokkal.
A jövőben további csúszásokra is számítani lehet: Paks 2 környezetvédelmi engedélyét bíróságon kívánják megtámadni a zöldek (olyan elemi kérdések vizsgálata maradt ki az engedélyezésből, mint a nukleáris hulladékok tárolása vagy egy esetleges atombaleset kezelése – a per akár az eljárás újraindításához is vezethet), az Európai Bizottság jóváhagyását pedig Ausztria perli be az Európai Bíróság előtt.
A késésnek drasztikus következményei lehetnek a költségekre nézve: ahogyan az Energiaklub egy tavalyi konferencián bemutatta, az európai atomerőművi beruházások rendszeresen 2-300 százalékos költségnövekedéssel valósulnak meg, aminek a leggyakoribb oka az időtúllépés. Magyarország esetében fokozza a kockázatot, hogy 2026-ban akkor is el kell kezdeni törleszteni az orosz hitelt, ha addigra nem kezdi el az áramtermelést a két új paksi blokk (vagyis kölcsönből kell fizetni a részleteket).
Az esélyeket tovább rontja, hogy a Roszatom egyelőre csupán egyetlen működőképes reaktort tudott elkészíteni abból a VVER-1200-as típusból, amelyet Paksra is szánnak, és a bővítés egyik referenciaprojektjének számító finn Fennovoima projektet éppen tegnap kellett leállítani, mivel a finn nukleáris hatóság megtagadta a biztonsági engedély kiadását a súlyos adminisztrációs és technológiai hiányosságok miatt. Egy ilyen közbeavatkozás lehetőségét az Orbán-kormány előrelátó módon igyekezett kivédeni az atomtörvény tavalyi módosításával (lehetővé téve, hogy rendeletekkel felülírhassák az Országos Atomenergia Hivatal döntéseit), ezt azonban az Európai Bizottság a nukleáris biztonságot fenyegető lépésnek ítélte, és előírta a törvénymódosítás visszavonását, azt is jelezve: a végrehajtást, vagyis az engedélyezési folyamatot is ellenőrizni kívánja. A bizottsági kontrollról két dolgot emeltek ki a Népszavát informáló szakértők: nem volt még rá példa eddig Európában, és biztosan nem fogja meggyorsítani a hiányzó engedélyek kiadását.
A Fidesz-holdudvar jól jár
Bármi történjék is a bővítéssel, biztosan lesznek, akik jól járnak: ahogyan Szél Bernadett LMP-s képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, a bővítés indokával a Magyar Villamos Művek valamint a Paks II. Zrt. máris megkezdte a kormányközeli médiaholdudvar kistafírozását. Nem aprózzák el: az utóbbi társaság tavalyi és idei kifizetései is meghaladták az egymilliárd forintot, forintot, és az összeg több mint fele öt Fidesz-barát médiacsoporthoz került. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozókat Mediaworks és a Pannon Lapok Társasága összesen 159 millió forintot kapott, a Habony Árpádhoz köthető Modern Media Group és a Ripost több mint 152 millió forintot nyert el, míg a Liszkay Gábor tulajdonában lévő Magyar Idők csaknem 108 milliót, Andy Vajna rádiója és tévéje összesen 102 milliót kasszírozott. A bővítési projekttel kapcsolatos kommunikációs kiadásokból a Magyar Hírlapnak, a Demokratának és a Századvégnek is jutott egy nagyobb falat – utóbbi azokat az általában titkosan kezelt közvélemény-kutatásokat végzi, amelyek alapján a kormány igyekszik felmérni, hogy mit gondolnak az emberek az orosz részvételű beruházásról. Szél Bernadett szerint az állami költségvetés az elmúlt három évben 250 milliárd forintot biztosított a beruházásra – az LMP társelnöke szerint ebből a kommunikációs költések megmagyarázhatatlanok, és kizárólag a lopásról szólnak, mivel a beruházásról a kormány a lakosság megkérdezése nélkül döntött. Mint ismeretes, az ellenzéki párt népszavazást szeretne a bővítésről.
