Süli János, a paksi bővítésért felelős, nemrég kinevezett tárca nélküli miniszter első alkalommal tartott sajtótájékoztatót ma délután. A kérdések egy részére Aszódi Attila válaszolt, aki eddig kormánybiztosként irányította az ügyet, hamarosan pedig Süli államtitkáraként folytatja a munkát. Hónapokon belül elkezdjük lehívni az orosz hitelt
Paksra két új atomerőművi blokkot rendelt Magyarország az orosz Roszatomtól, és a 12 milliárd euróba kerülő beruházás 80 százalékára az orosz állam ad kölcsönt Magyarországnak. Erről a Roszatommal kötött szerződéssel egy időben írt alá megállapodást Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin még 2014 elején. Akkor az volt erre a magyarázat, hogy az orosz feltételek annyira jók voltak, hogy nem is volt érdemes nemzetközi tendert kiírni a finanszírozásra sem.
Csakhogy máris sokat változott a pénzügyi helyzet a világban, és kiderült, hogy piaci alapon lehet, hogy van olcsóbb hitel is, mint amit az oroszok akkor ajánlottak. Úgyhogy most a kormány azt vizsgálja, hogy érdemes-e még egy hitelt felvennie az országnak, amiből az orosz hitelt menet közben elő lehet törleszteni. Az eredeti megállapodás szerint 2026-ban kell elkezdeni a törlesztést, de a mai sajtótájékoztatón Aszódi emlékeztetett, hogy a hitelszerződés megengedi az előtörlesztést, külön díj nélkül, névértéken. Annyi megkötés van csak, hogy ezt 90 nappal előre be kell jelenteni. Vagyis lehetséges, hogy két hitelt is felvesz az állam Paks 2-re, egyet az oroszoktól, és egy másikat, jobb feltételekkel, az orosz hitel előtörlesztésére.
Vlagyimir Putyin idén februári budapesti látogatásán felvetette, hogy akár az építkezés 100 százalékára is adnának hitelt, de ezzel a lehetőséggel a magyar kormány nem akar élni. Eddig a hitelkerethez nem lehetett hozzányúlni, mert az Európai Bizottság eljárásai blokkolták a beruházás elindítását. Brüsszel március elején zöld utat adott az építkezésre, és az NGM már fel is vette a kapcsolatot az orosz pénzügyminisztériummal az első részlet lehívására. Aszódi szerint van még néhány adminisztrációs feladat, de az első részlet már hónapokon belül megérkezhet Magyarországra.
Nehéz lesz munkást és beszállítót találni Magyarországon
Az oroszokkal kötött szerződés kimondja, hogy az építkezésbe legalább 40 százalékban magyar beszállítókat kellene választani, ám ez inkább csak irányelv, és végső soron a Roszatom maga dönt az alvállalkozók és beszállítók kiválasztásában. Ami kötelező, az brüsszeli előírások miatt az, hogy a munkák 55 százalékára EU-s közbeszerzést írjon ki az orosz cég. Süli János azt mondta, hogy nem pesszimista, hanem realista, amikor azt mondja, hogy nagyon nehéz lesz a 40%-os magyar beszállítást teljesíteni, elsősorban azért, mert a magyar nagyipar a rendszerváltás után lényegében megszűnt. Azt mondta, hogy egyik fő feladatának tekinti, hogy felkészítsenek hazai cégeket a munkára, de az igazán nagy feladatok elvégzésére nem látszik alkalmas hazai vállalat.
— Az új erőművek primér körét biztos, hogy az oroszok otthonról hozzák (ez az a terület, ahol maga a reaktor van, ahol a nukleáris alapú gőztermelés történik).
— A turbinaszigeteket (ez az a terület, ahol a gőzt árammá alakítják át) pedig jó eséllyel valamelyik multitól veszik majd meg. Három szóba jöhető cég van a világon, a német Siemens; az eredetileg francia, de nemrégiben amerikai tulajdonba került Alstom; és a japán Toshiba. Orbán Viktor az Alstomot bíró General Electric vezetőivel már személyesen is tárgyalt a turbinákról. Az Alstom (vagyis G.E.) azért is lehet befutó, mert a Siemens a németországi atomerőművek bezárásával párhuzamosan kezd kiszállni a nukleáris iparból, a Toshiba pedig a csőd szélén van.
A lényeg azonban, hogy az erőmű két legbonyolultabb és legköltségesebb részét biztos, hogy nem magyar cég építi majd. További probléma, hogy honnan lesz elég munkás itthon.
A csúcszidőszak 2021-22-ben lesz, amikor 10-11 ezer ember dolgozik majd Pakson, és közülük 8-8,5 ezren lehetnek a szerelésén közvetlenül dolgozók. A magyar építőipar viszont már most is munkaerő hiánnyal küzd, és egy ilyen bonyolult építkezés különleges szakképzettséget igényel. Éppen az ilyen szakemberek tömegével költöztek Nyugat-Európába az utóbbi években. Süli János azt mondta, hogy magas fizetéseket adnak majd, és mivel Paks autópálya mellett van, ezért akár Budapestről, Pécsről, Mohácsról, Székesfehérvárról, Kecskemétről is érkezhetnek ingázók. Szálláshelyeket is építenek majd, ha még messzebbről kell munkásokat toborozni. Süli ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy csúcsidőszakban külföldi vendégmunkásokat is kell majd hívni.
Kocsis István semmit se csinál már Pakson
Az LMP-nek feltűnt, hogy amikor Süli János letette a miniszteri esküt, akkor a vendégei között a parlamenti karzaton feltűnt Kocsis István is, és a párt felvetette, hogy ez az MSZP és a Fidesz összejátszására utalhat Paks ügyében. Kocsis a Horn-kormány idején a privatizációt irányította, a baloldali kormányok idején később igazgatta a paksi atomerőművet és vezette az MVM-t is. A piacon ugyanakkor legalább inkább kötik őt Csányi Sándor bankárhoz, mint a szocialistákhoz. Süli ma arról beszélt, hogy Kocsist udvariasságból hívta meg, mert a paksi bővítés előkészítésén még az ő megbízásából kezdett dolgozni 2007-ben, de semmilyen szerepet sem szán neki a beruházásban. (2007-ben Kocsis MVM-es főnökként kérte fel Sülit, hogy vegyen részt a bővítési koncepció kidolgozásában. Süli mérnökként a mostani paksi blokkok építésén is dolgozott és 2009-11-ben a paksi atomerőmű igazgatója volt.)
Középen Áder János köztársasági elnök, a balján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Süli János, Paks polgármestere, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelõs tárca nélküli miniszter a Sándor-palotá
Süli: Ez túl bonyolult, hogy népszavazás legyen róla
A 444 idézte Süli Jánost, aki szerint nem baj, hogy nem tartottak népszavazást a bővítésről. Azt mondta, hogy egy atomerőmű létesítése annyira bonyolult szakmai kérdés, amit egy hittételekkel és politikai érdekekkel torzított kampányban nem lehet jól elmagyarázni. Hozzátette, hogy vannak ügyek, amikhez meg ő nem ért, és azokat ő is szívesen bízza rá más szakemberekre. (Az LMP és a Párbeszéd is próbálkozott azzal, hogy népszavazást kezdeményezzen a paksi bővítésről, de a kérdéseiket egyelőre a hatóság visszadobta.)
Süli emlékeztetett, hogy 2009-ben még a baloldal is megszavazta, hogy Paksot bővíteni kell, és ha előfordulna az a szerinte kevéssé valószínű helyzet, hogy a mostani ellenzék jutna kormányra, akkor nekik sem lenne más választásuk, mint folytatni az építkezést. Ezért szerinte jobb lenne, ha már most a beruházás mellé állnának. Süli arról beszélt, hogy legkésőbb 2030 körülre a régi paksi blokkok és a mátrai ligniterőmű elöregedése miatt legalább 5000 MW áram hiányzik majd a magyar termelésből, és ezt legbiztonságosabban az új atomerőművek lesznek képesek pótolni. Arról is beszélt, hogy támogatná a megújulók fejlesztését is, de szerinte azok mellé alaperőműnek mindenképpen szükséges más is, és erre szerinte Paks 2 a legjobb, főleg hogy a magyar társadalomban túl nagy az ellenállás a dunai vízlépcsőkkel szemben.
Lásd még: Álom marad a paksi magyar beszállítás
