A rendszerváltás óta sokat változott a hazai úthálózat, kiépült a mai gyorsforgalmi rendszer. Ezzel párhuzamosan egyre több település mentesült a rajta keresztülhaladó hatalmas forgalom terhétől, ugyanakkor még mindig vannak települések, ahol a járműforgalom több mint kétszeresen meghaladja a megengedett maximális mértéket. Itt a zaj- és a légszennyezés mellett a balesetek valószínűségének növekedése is veszélyezteti a helyi lakosok mindennapi életét – derül ki a Lechner Tudásközpont elemzéséből.
Egy adott útszakasz forgalmát a naponta elhaladó járművek mennyiségével mérik, amiben a mérés alapját a személygépkocsi-egyenérték adja. Személyautó esetén ennek értéke 1, de például a motorkerékpárnál belterületen 0,7, míg egy nehéz tehergépkocsi belterületen 1,8 személygépkocsinak felel meg. A forgalom mérése azért is fontos, mert az állami tulajdonú közúthálózat negyede – mintegy 8 ezer kilométer – településeken halad keresztül.
Ezek a legforgalmasabb útjaink
A hazai 1500 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózat – autópályák és autóutak együtt – átlagos forgalma 47 ezer egység naponta, vagyis percenként 33 személyautó halad rajtuk keresztül. A legnagyobb forgalom az M1-M7 közös szakaszán mérhető, ahol a forgalom 110 ezer egység, vagyis 76 személygépkocsi percenként, a legkisebb forgalmú autópályákon – például az M6-os déli szakaszán – viszont ennek csak töredékét éri el. A gyorsforgalmi utak a legtöbb helyen elkerülik a kisebb településeket, a nagyobb városok bevezető szakaszainál azonban a rezgés- a zaj- és a szennyezőanyag terhelés jelentős lehet. Különösen a főváros agglomerációjában az M1, M3 és M7 autópályák mellett, valamint Tatabánya, Óbarok, Velence és Füzesabony térségeiben haladja meg jelentősen az átlagot.
A 4 vagy 5 számjeggyel jelölt mellékutak a gyakori rossz minőségük ellenére is biztonságosnak tekinthetők, mivel a forgalmuk nem haladja meg átlagosan az 1500 személygépkocsit naponta. A 23 ezer kilométernyi szakaszon azonban vannak kivételek, ilyen például a budapesti agglomeráció néhány szakasza, vagy a nagyobb népességű megyeszékhelyek útjai, ahol akár 10 ezer fölé is mehet a napi forgalom. Ez jelentősen több, mint az adott utak kapacitása, ami már indokolja egy elterelő út kialakítását. Az 1, 2 vagy 3 számjegyű magyarországi főutak összesen 7 ezer kilométer hosszúak. A rajtuk megengedett sebesség általában 90 km/h, de bizonyos szakaszokon 100-110 km/h korlátozású gyorsabb szakaszok is előfordulhatnak. A forgalmasabb főutakon problémát jelent, hogy nincsenek zajvédőfalak, valamint az utak gyalogos keresztezése sem mindenhol megoldott. A legforgalmasabbak itt is a Budapestről kivezető utak, de ugyancsak nagy a forgalom Miskolc, Pécs, Nyíregyháza vagy Győr útjain.
A személygépkocsi egyenérték mellett ugyanakkor annak összetétele sem mindegy. Nagy különbség van aközött, hogy többségében személyautókból vagy kamionokból áll össze a településen keresztülhaladó forgalom. Lakott területen a legnagyobb nehézgépjármű forgalom Szegeden, Csornán és a 4-es út mentén található Fegyverneken mérhető, ahol napi 3-4 ezer egység, vagyis percenként 2-3 kamion halad el. A falvak lakosságának éppen ezért jogosan merül fel az igénye elkerülőutak létesítésére, amelyek megléte esetén statisztikailag is kimutatható a kevesebb baleset valamint a zaj- és légszennyezés csökkenése.
Úthálózatok Európában
A gyorsforgalmi utak és autópályák összesített hosszában a legnagyobb területű nyugat-európai országok állnak az élen. A leghosszabb gyorsforgalmi úthálózattal Spanyolország rendelkezik, megelőzve Németországot és Franciaországot, a listán azonban Magyarország sem áll rosszul. A régió országinak többségénél jobb a gyorsforgalmi úthálózattal való ellátottsága, az ország területéhez viszonyítva pedig még kisebb a lemaradás, csak olyan fejlett közlekedési hálózattal rendelkező országok előzik meg, mint például Hollandia, Németország, Belgium vagy Spanyolország.
Az autóutak és autópályák hosszára tehát nem lehet panasz Magyarországon, az áteresztőképesség azonban több helyen is szűkös. Ilyen például a nyári szezonban gyakran túlzsúfolt M7 autópálya, vagy az M1 szakaszai. Ezek esetleges szélesítése csökkenthetné a kialakuló dugókat, időt takarítva meg az azt használó egyre több autósnak. Ami a hálózatot illeti, a mellékutak hossza terén sincs lemaradva Magyarország, ugyanakkor az utak minősége több helyen is leromlott állapotban van. A következő évek közútfejlesztési programjai remélhetőleg ilyen téren is minőségi javulást fognak eredményezni- írta a portfolio.hu.
