Nem dönti meg az emberi eredetű klímaváltozás tételét, de az arányokon változtathat két új kutatás eredménye, melyek érdekes összefüggést tártak fel az erdők és a felhőképződés között.
A párizsi klímamegállapodás kapcsán gyakran alapvetésként hangzik el, hogy az emberi CO2-kibocsátásra visszavezethető éghajlatváltozás már nem elmélet, hanem tény. A klímamodellek számtalan tényezővel számolnak; egyszerre próbálják rekonstruálni a múlt eseményeit és előre jelezni a várhatókat. A felhőtakaró alakulását is a fontos szempontok közé sorolják, mivel a világos színű felhők visszaverik a nap sugarait, így enyhítik a felmelegedést.
Az uralkodó elmélet szerint az iparosodás előtt kevesebb volt a felhő, azóta viszont a fosszilis üzemanyagok elégetésével a CO2 mellett sok kénsav keletkezik, ami a felhőképződést segíti.
A fák is hatással lehetnek a felhőképződésre és ezáltal a klímaváltozásra.
A fosszilis energia így közvetett módon a saját klímamelegítő hatását csökkenti, ezért valódi erejét még nem is érezzük – érvelnek a tudósok. A zürichi Eidgenössische Technische Hochschule egyetem klímakutatója, Reto Knutti viszont azt állítja, hogy az iparosodás előtt sokkal több felhő lehetett az égen, mint eddig hitték. Mindezt két kutatás eredményére alapozza, melyeket a közelmúltban publikáltak a Nature és a Science szaklapokban.
Az egyik dokumentum fő szerzője, Jasper Kirkby szerint a fák anyagcseréjekor olyan töltéssel rendelkező részecskék keletkeznek, amik kénsav jelenléte nélkül is megindítják a felhőképződést. Mindebből az következik, hogy ma a felhőzet kevésbé ellensúlyozza az üvegházhatást, tehát a szén-dioxid melegítő hatása gyengébb lehet, mint eddig véltük – summázza Reto Knutti.
A klímamodelleket készítő tudós gyorsan hozzátette, hogy mindez egyelőre nem befolyásolja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) éghajlat-változási előrejelzéseit, magyarán továbbra is fontos visszaszorítani a CO2-kibocsátásunkat.
