A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem szerint a zuglói városközpontot is építő Balázs Attila cége kétszer annyi homokot és kavicsot nyerne ki évente a a kiskunlacházi bányából, mint amennyit korábban terveztek. Azt nem is tagadják, hogy a kitermelés következtében „a terület tájbeli átrendeződése bekövetkezik”, hatalmas új tórendszer jön létre.
Miután az Orbán-kormány 244 milliárd forintért megveszi a Bosnyák tér mögött felépülő új irodanegyedet, a beruházó Zugló Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft.-t birtokló Balázs Attila nagyobb fokozatra kapcsol a bányabizniszben is. A NER-közeli üzletember cégbirodalmába tartozó Lacházi Kavicsbánya Kft. a választások előtt két nappal adta be környezetvédelmi engedély-módosítási kérelmét, amelyben ahhoz kéri a hatóság hozzájárulását, hogy az eddigi 500 ezer köbméter helyett 1 millió köbméter „haszonanyagot” termelhessenek ki évente a Kiskunlacháza melletti bányából. Ez valójában mintegy 1,5 millió köbméter föld kitermelését jelenti, mivel ennek egy része nem hasznosítható.
Az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége 2022 januárjában kapta meg a bányaműveléshez szükséges környezetvédelmi engedélyt a Kiskunlacháza-Délegyháza-Áporka közötti hatalmas bányaterület első 90 hektárjára. Ez 2030 végéig érvényes, de a cég már 2027 végére befejezné az első ütemet. A teljes, 303 hektáros terület bányászati jogát a Lacházi Kavicsbánya Kft. jogelődje nyerte el 2021 nyarán egy zárt állami pályázaton. Mindkét cég tulajdonosa a Balázs Attila birtokolta Bayer Construct Zrt., amely a zuglói új negyedet építő projektcég mögött is áll.
Az erdélyi származású üzletembernek aligha kell aggódnia az engedélymódosítás miatt. Bár a kérelmet elbíráló Pest megyei kormányhivatal más bányanyitásra készülő cég kérelmét sorra visszadobja a „termőföld mennyiségi védelme és közegészségügyi szempontok” alapján, de Tiborcz üzletfele előtt elegyengették a pályát. Előbb nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a „Kiskunlacháza XXVI – homok, kavics” védnevű bányaterület hasznosítását, majd összevonták az átadott bányatelkeket, így a kiemelés nyomán egyszerűsített engedélyezési eljárást is csak egyszer kellett lejátszani.
A területről összesen 23,8 millió köbméter kavicsot termelne ki a cég (a későbbi ütemekkel együtt), amely a bányanyitást követő első veszteséges év után tavaly már több mint félmilliárd forint nyereséget termelt és 2,66 milliárd forint árbevételt ért el. De mindennek ára van. A bányacég nem tagadta, hogy a kitermelés következtében „a terület tájbeli átrendeződése bekövetkezik”, hatalmas új tórendszer jön létre.
Az érintett Délegyháza polgármestere az engedélykiadásakor tiltakozott, mondván, a község földjeinek 70 százaléka már így is bányatelek, lassan sziget lesz belőlük a bányák után visszamaradó tavak miatt.
Egy környezetvédelmi egyesület perben támadta meg az engedélyt, de a kavicskirálynak semmi se állhatta útját.
S most fokoznák a tempót. A módosításra vonatkozó kérelem szerint 2024 januárjára már 16,5 hektáros tó alakult ki a kitermelés helyén. A bányagépek napi 10 órás munkarendben dolgoznak, naponta 200 tehergépjármű szállítja el a kitermelt homokot, kavicsot. Azt a kérelemben sem tagadják, hogy a szállító útvonal mentén 75-75 méteres sávban jelentős mértékű a porfelverés, de állításuk szerint csak néhány percig. ( A délegyházi polgármester korábban azt írta a kormányhivatalnak címzett beadványában, hogy a 30 tonnás teherkocsik 6 percenként fordulnak.) A cég szerint a levegőminőségre gyakorolt hatás, mindent összevetve „elviselhetőnek” minősíthető. A közel 100 decibeles zajjal 6 és 22 óra között működő gépek sem lépik túl szerintük a vonatkozó határértékeket, mivel a legközelebbi lakóépület 350-600 méterre van.
A talajvíz-terhelésre vonatkozó részben maguk ismerik el, hogy „a kitermelés már tavaly is túllépte az engedélyezettet mind térfogat, mint terület tekintetében”, de a vízveszteség alig 10 százalékkal nagyobb a korábbi szakvéleményben becsült legnagyobb értéknél. Majd elégedetten arra jutnak, hogy a talajvízterhelés messze nem olyan mértékben nőtt, mint a kitermelés többlete. De a kitermelés növelésével a vízveszteség a „korábbi számítások alapján valószínűsíthetően csekélyebb” lesz.
Végezetül megállapítják, hogy a tájképet jelenleg a telephely építményei, a depóniák és a vegetációmentes felszínek (értsd növénytelen homoktenger és víz) határozzák meg, a kitermelés növelése ezt a tájképi jellegzetességet erősíti. A későbbi tájba illeszthetőséget majd a rekultiváció módja határozza meg, de „a szomszédos bányatavak megfigyelése alapján értékes vizes élőhely jön majd létre”. Hála a spontán növényesedésnek.
A kitermelés mennyiségének a jelenlegi duplájára emelése a bányatársaság szerint közérdek. Ráadásul se a levegő minősége, se a felszíni és alatt vizekre nincs jelentős hatással. Igaz, a „földtani közeg” megsemmisül, az élővilágban is jelentős változás lesz, hiszen teljes egészében vízi környezetté alakul. Magyarán hatalmas tó-rendszer lesz a végére, de ezzel szerintük „biológiai és társadalmi szempontból új, értékes tájelem jelenik meg”. Különösen meghökkentő a környezeti célkitűzések felsorolása, amely különös tekintettel van „a klímaváltozás következtében várható szélsőséges vízjárásra”.
