A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren évente két magyarországnyi utas fordulna meg, ha a tervezett bővítések megvalósulnának, miközben a reptér okozta lég- és zajszennyezés már most százezrek életét keseríti meg. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat új tanulmányban vonja kérdőre a fejlesztésekhez 200 millió euró hitelt nyújtó Európai Beruházási Bankot.
„A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bővítése, amelyet az Európai Beruházási Bank (EBB) finanszírozott, jól példázza, hogy a nagy infrastrukturális projekteket hogyan erőltetik az emberek és a környezet rovására. Lesöprik az uniós környezetvédelmi előírásokat és az EBB saját normáit. A legmegdöbbentőbb ebben az esetben az, hogy egy uniós adófizetői pénzből megvalósuló projekt a magyar polgárokat olyan nyomorúságos élethelyzetbe sodorta, amelyből nincs kiút számukra. „A kertváros nem leszállópálya” című programunk keretében felerősítjük a helyiek hangját és felhívjuk a döntéshozók, a Bank és az érintett legalább félmillió lakos figyelmét, hogy csakis a helyiek érdekeit figyelembe véve, egyeztetve lehet érdemi megoldást találni” – mondta Dönsz-Kovács Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársa.
„Ez az eset azt mutatja, hogy az EBB-nek hiányosak a környezetvédelmi, szociális és emberi jogi normái és átvilágítási eljárásai. Az EBB környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági szabályrendszere folyamatban lévő felülvizsgálatának foglalkoznia kell ezekkel a hiányosságokkal, hogy ezek a projektek az embereket és a környezetet szolgálják, ne pedig veszélyeztessék azokat” – nyilatkozta Dönsz-Kovács Teodóra.
Különösen hangsúlyos ez annak tükrében, hogy az ENSZ néhány napja emberi jogként ismerte el a tiszta és egészséges környezethez való jogot.
„Az alapvető mobilitási jogok nem jelentik azt, hogy repüljünk, ahogy akarunk, és annak az egészségi és környezeti terheit, költségeit a helyiekre hárítsuk. A mobilitás nem írhatja felül az egészséges környezethez és a helyi közösségek normális életéhez való alapvető emberi jogot. A COVID-19 világjárvány szomorú hatásai mellett lehetőséget nyújtott arra, hogy újra gondoljuk a globalizációhoz való viszonyunkat. A régi állapothoz való visszatérés egyszerűen nem lehetséges, mert azzal elpusztítjuk életterünket, és ez közös felelősségünk” – hívta fel a figyelmet Frik Zoltán, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület elnöke.
Háttér:
Amikor az 1930-as években tervezték, a repülőtér mindössze 16 kilométerre volt Budapest központjától, hogy megkönnyítse a megközelítést. 2019-ben rekordszámú, 15 millió utast szolgált ki, bővítése pedig 21 millióra feltételezte az utasforgalom növekedését.
Körülbelül négy percenként vagy még gyakrabban száll le vagy fel egy repülőgép közvetlenül a szomszédos házak tetői felett. A körülötte élők számára pedig – köztük olyan gyermekes családok számára is, akiknek a házai évtizedekkel azelőtt épültek, hogy a repülőtér bővítési munkálatai egyáltalán elkezdődtek volna – az élet elviselhetetlenné vált.
A Bankwatch és az MTVSZ új elemzése szerint a repülőtér 9 kilométeres, félmillió embernek otthont adó körzetében a mikroporszennyezés mértéke az átlagos szint 4-13-szorosa. A repülőtérrel szomszédos lakott területeken tett helyszíni látogatásunk során a tüdőfibrózisban vagy agydaganatban szenvedő polgárok vagy hozzátartozóik arról számoltak be, hogy az orvosok gyakran mondták nekik, hogy betegségük nagyrészt a kerozin vagy a zajszennyezés számlájára írható, még ha ezt írásban nem is erősítették meg.
A zaj még elviselhetetlenebb. Napközben a zajszint meghaladja az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott és az EU zajvédelmi irányelve által megengedett értékeket. A repülőtér közvetlen közelében élő lakosok egyszerűen képtelenek a szabadban beszélgetni. A repülőtér engedélyt kapott az éjszakai üzemelésre is. Hat leszállás vagy felszállás engedélyezett 00.00 és 05.00 óra között. A helyi lakosok arról is beszámoltak, hogy a lakott területek feletti repülési útvonalakra és a repülőgépek magasságára vonatkozó előírásokat gyakran megsértik.
A jövő nemzedékek ombudsmanja 2019 februárjában arra is figyelmeztette a magyar kormányt, hogy az éjszakai (a tervezettet meghaladó) túlzottan nagy légiforgalom miatt sérül az érintett polgárok egészséges környezethez való joga. A sérülékeny csoportok és az anyagi nehézségekkel küzdők nem tudnak könnyen alkalmazkodni, vagy elköltözni a jólétüket veszélyeztető környezetből.
Talán nehéz elhinni, de e jelentős környezeti és társadalmi hatások, a széles körű lakossági elégedetlenség és a magyar hatóságoknak küldött gyakori panaszok ellenére a repülőtér bővítésére irányuló projektet soha nem vetették alá semmilyen környezeti vagy társadalmi hatásvizsgálatnak.
A beruházónak, a Budapest Airport Zrt.-nek sikerült kijátszania mind az uniós környezetvédelmi jogszabályokat, mind az EBB előírásait azzal, hogy mentességet kapott a helyi területrendezési tervnek való megfelelés és a környezeti hatásvizsgálat követelménye alól. Az EBB által a projektre vonatkozóan végzett társadalmi és környezeti átvilágítás valahogyan nem fedezett fel semmilyen káros társadalmi hatást. A bank figyelmen kívül hagyta az uniós környezeti hatásvizsgálati előírások és az uniós zajvédelmi irányelv nyilvánvaló be nem tartását is. Az EBB pedig 2018-ban 200 millió eurós hitelt ítélt meg a projektnek, amelynek egyetlen pozitív gazdasági és társadalmi hatása a munkahelyteremtési potenciál volt. Az EBB-hitelt az Európai Stratégiai Beruházási Alap biztosította.
