Igencsak lelassul a világgazdaság többé-kevésbé tartós és gyors növekedése, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) előrejelzése szerint a globális klímaváltozás miatt 2050-re az egyébként lehetségesnél húsz százalékkal lesz kevesebb a világ GDP-je.
Az intézet azzal számol, hogy az évszázad derekán a felmelegedés és a klímaváltozás okozta többi káros következmény miatt évente 38 ezer milliárd dolláros kár keletkezik, s ez az összeg hatszor nagyobb annál, mint amennyi befektetés ahhoz kellene, hogy az ipari forradalom kezdetekor mérthez képest 2 Celsius-foknál kevesebbel emelkedjen bolygónk átlaghőmérséklete.
A PIK úgy számolta ki a húsz százalékos GDP-hatást, hogy feltételezte, a fejlett ipari országok teljesítik vállalt kibocsátás csökkentési kötelezettségvállalásaikat. Ha elmarad az ígéretek teljesítése, még nagyobb lesz a veszteség – állítja az intézet. A PIK szerint aránytalan lesz a károk eloszlása, és elsősorban azokban a dél-amerikai és afrikai országokban lesz magas – akár harminc százalékosnál is nagyobb a kár – amelyek a fejlett ipari országoknál jóval kisebb mértékben járultak hozzá az üvegházhatást fokozó gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásához.
A tudósok szerint, ha nem változik meg a világ országainak politikája, akkor az évszázad végére a GDP-t érő kár elérheti a hatvan százalékot is, ami már tragikus következményekkel jár. A világ országainak össz-GDP-je 2022-ben 100 ezer milliárd dollár körül alakult, s ha nem lenne a klímaváltozás, akkor ez az összeg 2050-re megduplázódna.
Nem játék – a klímaváltozás tragikus gazdasági következményei
