A vasút versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a légi és közúti közlekedés támogatásának megszüntetése. A Levegő Munkacsoport támogatja a célkitűzést, azonban aligha valósítható meg, ha a kormány továbbra is hatalmas összegekkel támogatja a légi és közúti közlekedést.
A kormány elkötelezett a vasúti személy- és áruszállítás arányának növelésében – ezt válaszolta a Greenpeace Magyarország és a Levegő Munkacsoport levelére Mosóczi László, közlekedéspolitikáért felelős államtitkár. Viszontválaszában a Levegő Munkacsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy a célkitűzés támogatandó, azonban aligha valósítható meg, ha a kormány továbbra is hatalmas összegekkel támogatja a légi és közúti közlekedést.
Mosóczi László leírta: „Az Európai Bizottság kezdeményezésére 2020 a vasút éve az unióban, mégpedig azért, mert az állampolgárokat és a vállalkozásokat jobban kell ösztönözni e fenntartható, intelligens és biztonságos közlekedési és szállítási mód használatára.” Ennek érdekében a kormány egyebek mellett legalább 30 új Europe Express vonat és éjszakai járat indít 2025-ig, bevezet egy interoperábilis gördülőállományt és hálókocsi-készletet finanszírozó programot, részt vesz a vasúttársaságok valós idejű jegyértékesítési adatmegosztásának megvalósításában, valamint már most is jelentős pályafelújítási munkálatokat folytat és továbbiakat készít elő.
A Levegő Munkacsoport viszontválaszában üdvözölte ezeket az intézkedéseket, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a vasút – környezetvédelmi szempontból sokkal kedvezőtlenebb tulajdonságokkal rendelkező – versenytársait is jelentős mértékben támogatja a kormány. Ilyen feltételek mellett ugyanis aligha sikerül elérni azt a célt, hogy az „utasoknak és a szállított árunak is a mainál érdemben nagyobb arányát” a vasútra tereljék.
Az egyik ilyen versenytárs a légi közlekedés, amely hatalmas közvetlen és közvetett támogatásban részesül világszerte. A kormánynak jelentős kampányt kellene folytatnia a vasúti közlekedés előnyeinek és a légi közlekedés okozta környezeti és egészségi károknak az ismertetésére, továbbá be kellene vezetnie a repülőjegyadó bevezetése, amint azt már megtették például Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban.
Ami pedig a közúti személy- és teherforgalmat illeti, a szemléletformálás mellett a kormánynak lenne lehetősége az útépítésre fordított összegek drasztikus lefaragására, továbbá a közlekedők által okozott, de általuk meg nem fizetett költségek beépítésére az árakba, amire a Levegő Munkacsoport már több javaslatot is tett. Ezt azért is sürgető lenne meglépni, mivel ezek a költségek – a közlekedési tárca megrendelésére készült tanulmány szerint – a GDP 7-13 százalékát teszik ki.
Nyitókép: déli vasúti összekötő híd építése. forrás: NIF Zrt.
