Ezekben a hetekben a szupermarketek már tele vannak spanyol eperrel. A legtöbbjük Huelva vagy Sevilla tartományból származik, ahol az epertermelés tönkreteszi az egyik legfontosabb spanyol természetvédelmi területet, a Doñana Nemzeti Parkot – mely egy nagy diverzitású különleges vizes terület.
Új volna ez a probléma? Korántsem, az elmúlt évtizedben csak súlyosabbá vált, 2009-ben még csak 5000 hektáron termeltek, mostanra megduplázódott a termőterület.
Az 54.000 hektáros Doñana Európa egyik legszebb és legfontosabb vizes élőhelye, közel 300 ritka madárfaj élőhelye, a vándormadarak pihenőhelye Európa és Afrika között, számos veszélyeztetett állatfaj otthona. Ezt a nemzeti parkot az teszi különlegessé, hogy egyetlen nap alatt nagyon különböző ökoszisztémákat láthatunk: mocsarakat, lagúnákat, fenyőerdőket, aloe verákat, mozgó dűnéket, sziklákat, 30 kilométernyi érintetlen fehér strandot…. Egy természeti látványosság, amely minden évszakban más és más, az andalúziai Huelva, Sevilla és Cadiz tartományok között.
Miért történik ez?
Könnyű volna a nemzetközi karvalytőkére és a multinacionális zöldség-gyümölcskereskedelmi cégekre fogni ezt a jelenséget is, de senki nem árulna spanyol epret ilyenkor sem, ha nem volna rá piaci igény. Elsősorban azért vannak teli az üzletek több ezer kilométerről importált eperrel, mert a szobahőmérsékletnél nem sokkal magasabb IQ-val, de annál jóval magasabb vásárlóerővel rendelkező vásárlók télen is epret akarnak enni.
Mit is támogatnak ezek a vásárlók?
Egyrészt a nemzeti park tönkretételét.
A bogyós gyümölcsök termesztésére szolgáló öntözőrendszerek miatt a Doñana már most is kritikus állapotban van, főként az illegális kutak építése miatt, amelyekből a gyümölcsök termesztéséhez szükséges vizet nyerik ki. Ezek az illegális kutak gyorsan kiszárítják a park vizes élőhelyeit és víztartó rétegeit, elsivatagosítva a régiót.
Az andalúziai konzervatív kormány további 1500 hektárra engedélyezne öntözésfejlesztést nagyjából 600 mezőgazdasági termelőnek.
Juanma Morenot, az andalúz kormány vezetőjét az sem érdekli, hogy az EU masszív büntetéssel fenyegeti a természetrombolás miatt vagy az UNSECO leveheti a Világörökségi listáról a nemzeti parkot. Nyilvánvalóan neki is az egyetlen célja, mint minden más öltönyös pszichopatának, hogy hatalomban maradjon a május 28.-i helyközi választásokon, ahol a Doñana régióban élő, epertermelésből élő 80.000 ember szavazata döntő lehet. Nagyjából 10.000 hektáron termelnek már öntözött epret, amelyből legalább 1600 hektár engedély nélküli ültetvény, több, mint 1000, nagy teljesítményű, illegális kúttal, amelyek már eddig is 6 méterrel csökkentették a talajvízszintet egy olyan régióban, ahol a felmelegedés és csökkenő éves csapadékátlagok egyre komolyabb problémát okoznak.
A tavalyi évben az elmúlt 50 év legalacsonyabb csapadéka volt a Doñana régióban, aminek köszönhetően a tavak mérete jelentősen lecsökkent. A kiszáradás miatt az évente szokásos félmillió madár helyett már kevesebb, mint 90.000 madarat számoltak a kutatók 2022-ben, a szaporodási rátájuk is lecsökkent.
Moreno szerint az öntözés vízkivételi problémája nem létezik, mert nem kutakból fogják öntözni az új eperföldeket, hanem a dél-spanyolországi folyókból csöveken érkező vízből.
A nem létező csöveken, azokból a folyókból, amelyekben már nincs víz sem, szintén a kiszáradásnak köszönhetően.
Az ellenzék ezzel a helyzettel az Európai Bizottsághoz fordult, aki elítélte a törvényt, és a Doñana Nemzeti Park pusztulásának megelőzése érdekében elővigyázatossági intézkedésként annak azonnali felfüggesztését kérte.
A spanyol kormány és a Mezőgazdasági, Halászati és Környezetvédelmi Minisztérium környezetvédelmi vészhelyzet kihirdetésével megnyitja az utat a nemzeti park irányításának átvételére. Más szóval, az irányítást elveszik Andalúziától, és Madrid veszi át – a kérdés, hogy ez fog-e bármilyen pozitív hatást jelenteni.
De nem ez az egyetlen probléma a spanyol eper körül.
A vizeinkben lévő mikroműanyagokról egyre többet hallunk a médiában, pedig a szennyezés nemcsak a vizeket, hanem a talajt is érinti. Sőt a kutatók szerint ott még súlyosabb probléma az apró plasztikdarabkák jelenléte: a talajokban ugyanis fajlagosan 4-23-szor több mikroműanyag halmozódik fel, mint az óceánokban. Bővebben: Aki műanyagot vet, mikroműanyagot arat
A termesztésben felhasznált fólia, öntözőcsövek és bármilyen egyéb műanyag sem vész el, csak átalakul. Vagy füstté alakul vagy tetszőleges helyen a természetben elszórják, mint Murciában, a nagy zöldségtermelő körzetekben.
Másrészt az andalúziai bogyósgyümölcs termesztést is a rabszolgatartás jellemzi. Ez nem egyedi helyzet a spanyol mezőgazdaságban, a paradicsomtermesztésben is több évtizede ismert probléma a nem létező emberi és munkajog, csak senkit nem érdekel, amíg jövedelmező az üzlet.
Évente nagyjából 300.000 tonna epret exportálnak Huelvából, amelyek szedése nem lenne megvalósítható a vendégmunkások nélkül, akik évente százezres nagyságrendben érkeznek Kelet-Európából és Afrikából. Marokkóban naponta 7 eurós fizetés eperszedésért egy szubszaharainak maga a paradicsom a hazai viszonyokhoz képest, de a spanyoloknál többet kapnak ugyanezért a munkáért. Elméletileg a napi 40 eurót megkereshetnék, de a legkisebb hibát is kirúgással, munkamegvonással vagy fizetéslevonással díjazzák. Számos termelő hivatkozik arra, hogy náluk a munkások családtagként élnek, de nem kevés azon vendégmunkások száma, akik embertelen körülmények között laknak, fémkonténerekben a 40 fok feletti spanyol nyárban és a ranglista legalján álló, afrikai nőkkel szembeni visszaélés sem ritka.
Ha azt gondolnánk, hogy legalább a termelők jól járnak a környezeti erőforrások és munkaerő kizsákmányolásával, valamint a Doñana Nemzeti Park tönkretételével, akkor sem járunk közel az igazsághoz. Egy kilogramm eper a nagykereskedőhöz 1-1.5 euróba kerül, az üzletekben 1500 Ft körül kapható a normál eper, a bio eper pedig 5800 Ft/kg áron.
Biovásárlóként úgy véled, hogy rád nem vonatkoznak a fent leírtak? Dehogynem, pontosan onnan érkezik a bio epred, ahonnan a többi, ugyanannak a nemzeti parknak a vizes élőhelyeit szárítják ki, ugyanazt a talajvizet csökkentették 6 méterrel, ugyanúgy bánnak a munkásokkal a tüncibünci marketingvideókon kívül, csak annyi különbséggel, hogy biotermesztésben engedélyezett vegyszerekkel kezelik a gyümölcsöket. Sőt, mivel a biogazdálkodás kiemelten támogatott, ezek a természetpusztítók még több pénzt kapnak az adónkból, mint a hagyományos termelők. Az egyik legnagyobb bio epertermelő cég, a Bionest például csak tavaly 4.4 millió euró agrártámogatást kapott erre a környezetpusztító tevékenységére.
Az importált zöldségekkel és gyümölcsökkel a korlátlan természetkárosítást és a multinacionális cégek offshore pénzpumpáit támogatod csak.
Megkaphatod az epret a boltban, amikor még épp csak virágzik a szabad földön itthon, de ennek az ára sokszoros a természetkárosítás számlájával együtt.
Válaszd mindig a szezonális és helyi termékeket – csak így marad a pénz a lakóhelyeden és csökkentheted kártételed a világban.
