Magyarország utolsó szénerőművének lignitblokkjai a tervek szerint éveken belül leállnak, és a Mátrai Erőmű az eddiginél környezetbarátabb energiatermelésre vált. De mennyire környezetbarát a tervekben a napelemek mellett szereplő 500-650 megawattos gázturbinás blokk és a 38 megawattos hulladék- és biomasszablokk?
A szén kivezetése a villamosenergia-termelésből több szempontból is egyre sürgetőbb. A szénkorszak vége egyrészt a klímaváltozás elleni küzdelem alapvető feltétele, másrészt a szénalapú energiatermelés a megújuló energia technológiáinak folyamatos költségcsökkenésével és az Európai Unió szén-dioxid-kvótaárainak növekedésével gazdasági szempontból is egyre inkább versenyképtelenné válik a zöld energiát hasznosító befektetésekkel szemben.
Magyarország utolsó szénerőműve, a visontai székhelyű Mátrai Erőmű (teljes nevén MVM Mátra Energia Zrt.) hazánk áramellátásának több mint 10 százalékát biztosítja, így stratégiai fontosságú létesítménynek számít. Emellett azonban a Heves megyében, Gyöngyöstől 13 kilométerre fekvő erőmű a szénalapú technológiából adódóan az ország teljes szén-dioxid-kibocsátásának 14 százalékát, az energiaszektor kibocsátásának közel 50 százalékát adja. Az erőmű lignittüzelésű blokkjait a visontai és a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található bükkábrányi, összesen 1400 hektár nagyságú lignitbányák látják el szénnel (a lignit fás szerkezetű, alacsony fűtőértékű, de viszonylag könnyen kitermelhető szénfajta). A vállalat fontos foglalkoztató a környékbeli településeken: a körülbelül 2100 az erőműben és a bányákban dolgozó munkavállaló mellett beszállítói lánca – például a bányagépek karbantartói – és a Mátrai Erőmű Ipari Parkban letelepedett vállalatok további több ezer munkahelyet biztosítanak Visonta, Bükkábrány és környékbeli települések lakóinak. Bár Magyarország Nemzeti Energia és Klímaterve hivatalosan 2030-ra tűzte ki az időpontot, amikor az erőműben végleg megszűnik a lignit égetése, az elavult technológiával működő blokkok engedélyezési ideje már 2025-ben lejár. Mivel ezt a jelenlegi tervek szerint a vállalat nem kívánja meghosszabbítani, a szén korszak vége már 2030 előtt elérkezhet Magyarországon.
A hazai éghajlatvédelmi törekvések fontos pillére az erőmű lignitblokkjainak leállítása. Ezután azonban az erőmű nem zár be, hanem átalakul, és a jelenleg főleg szénalapú energiatermelés helyett alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiákat alkalmazó villamosenergia-termelésre áll majd át.
Mivel a Mátrai Erőmű a helyi és a megyei gazdaságban is jelentős szerepet játszik, a lignit kivezetése az erőmű térségének gazdaságára és lakóira nézve is széleskörű és gyors változást von majd maga után. Az erőműtől háztartások ezreinek jövedelme függ, így az átállás nemcsak a közvetlen munkavállalókat érinti. Képes lesz-e vajon az erőmű térsége lehetőséget kovácsolni az energiaátmenet adta kihívásokból, és zöldebb, fenntarthatóbb irányba fejlődni?
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet COAL-OUT projektje során 2021 márciusa és decembere között lakossági kérdőívvel, helyi érdekelt felekkel készített interjúkkal és lakossági fórumok során vizsgálta a tervezett lignitkivezetés gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait. A projektben született tanulmány a várható hatások összefoglalása mellett kritikákat és lehetséges megoldásokat is felsorakoztat a helyi energiaátmenettel és a Mátrai Erőmű átalakításával kapcsolatban.
Az erőmű átalakításának jelenlegi terve – valóban ez a legjobb irány?
Győri Kata, az Energiaklub szakértőjének teljes cikke a qubiten>>>
