4 évvel a Paks II megépítéséről szóló magyar–orosz államközi szerződés aláírása után a magyar lakosság nagy többsége, 61 százaléka továbbra is ellenzi a paksi atomerőmű bővítési projektjét, főként a projekt veszélyessége miatt – derül ki a Greenpeace Magyarország országos reprezentatív közvélemény-kutatásából.
A paksi beruházást elsősorban a projekt veszélyessége és az erőmű működése során keletkező radioaktív hulladékok miatt ellenzik az állampolgárok. A Greenpeace Magyarország azt várja a kormánytól: ne kockáztassa a magyar lakosság jövőjét egy veszélyes atomerőmű-bővítéssel, és állítsa le a társadalmi támogatottságot nem élvező, veszélyes és felesleges Paks II-beruházást.
A Greenpeace Magyarország megbízásából a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2017 októberében országos reprezentatív kutatást végzett Paks II megítélésével kapcsolatban, személyes megkeresésekkel, 1000 főre. A felmérésből kiderül: Magyarországon nincsen egyetlen olyan releváns társadalmi csoport sem, amelyben egyharmadnál nagyobb támogatottsága lenne a paksi bővítésnek.
A kor, nem, iskolai végzettség, lakhely és pártprefencia szerinti bontásban végzett kutatás eredményeinek elemzéséből jól látszik: az orosz állami vállalat által, orosz hitelből építeni tervezett Paks II-t a magyar lakosság elsöprő többsége, 61 százaléka ellenzi.
Az atomerőmű-bővítéssel csupán az ország 19 százaléka – azaz kevesebb, mint a teljes lakosság egyötöde – ért egyet. 2016-hoz képest 8 százalékponttal nőtt a Paks II-t elutasítók aránya, és ezzel meghaladta az eddigi rekordszámot, a 2015-ös 60 százalékot. Ezzel egy időben radikálisan visszaesett a támogatók aránya is: 2015-ben még 31 százalék, 2016-ban 27 százalék, 2017-ben már csak 19 százalék támogatta a projekt megvalósulását.
Az atomerőmű veszélyessége minden társadalmi csoportban a vezető ellenérv. A legtöbben (a válaszadók 39 százaléka) a felsorolt válaszok közül a „veszélyes” szót említették Paks II ellen szóló legfontosabb ellenérvként.
A második legfőbb (a válaszadók 29 százaléka szerinti) érv az erőműbővítés ellen a radioaktív hulladékok elhelyezésének problémája volt. Magyarország jövőbeni energiaigénye azonban nem függ Paks II-től. Egy valóban fenntartható, és a lakosság biztonságát nem veszélyeztető megújulóenergia-rendszer fokozatos kiépítésével hazánk is döntően fedezni tudná energiaszükségletét tiszta energiaforrásokból. Zöld Magyarország Energia Útiterv (1,7 MB pdf.)
A megújulókra való átállás továbbá hosszú távon hozzájárulhatna energiafüggetlenségünkhöz is. Paks II-vel ugyanis Magyarország villamosenergia-termelésének függősége akár 70-80 százalékra is növekedhetne a 2030-as évekre.
„A Paks II-vel kapcsolatos közvélemény-kutatás világosan jelzi: Paks II-nek nincs társadalmi támogatottsága, a teljes magyar lakosság többsége ellenzi a Paks II-beruházást. A magyar kormánytól ezért azt várjuk: csökkentse a napelemek és a napelemes rendszerek áfáját, valamint a napelemeket sújtó, magas környezetvédelmi termékdíjat, és ezáltal is tegye a lakosság számára könnyebben elérhetőbbé és olcsóbbá a megújuló energiarendszerek kiépítését” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse. A 2017. októberi közvélemény-kutatás eredményei ábrákon >>>
Aktív eltussolás: Nem bizonyított Paks II földrengésbiztonsága
Hiába a bő nyolc milliárd forintos földtani kutatási program, hiába a tízezer oldal titkosított kutatási anyag, hiába az elbizakodott hivatalos propaganda: továbbra is erősen kétséges Paks II földrengésbiztonsága.
Gerner Péter geológus szakértő lesújtó elemzést készített a Telephely Biztonsági Jelentést megalapozó Földtani Kutatási Programról: e szerint a program nem vizsgált lényegi kérdéseket, figyelmen kívül hagyott alapvető problémákat, és nem végzett el kritikus méréseket. Ráadásul még a feltárt kockázatok is csak jelentősen felhigítva kerültek bele a hivatalos jelentésbe. A gigaberuházás mindezek ellenére megkapta a telephelyengedélyt.
