Dr. Jakab Gusztáv a MATE Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének oktatója, egyetemi docense Szarvason él. Mai podcastban a sokszínű kutatásairól mesél: a klímaváltozás tőzegmohás detektálásáról az évszázados klímaadaptációs mechanizmusokig, a Kárpát-medencei vízgazdálkodás történetéről, az erdélyi erdőirtásokról, a természetfotózásról, ismeretterjesztésről, no meg a híres Pepi-kertről is.
Biológus vagyok, de tudományos munkám és doktori fokozatom a földtudományokhoz köt. Mindig is a természeti jelenségek mögötti komolyabb összefüggések, elsősorban történeti okok érdekeltek. Legfontosabb kutatási területem a Kárpát-medence negyedidőszaki vegetációtörténete. Újabb kutatási témám Magyarország középkori környezettörténete és vízgazdálkodása. Jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem MATE Környezettudományi Intézet Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének oktatója, egyetemi docense vagyok Szarvason.- írta magáról Sarkadi Péter mai beszélgetőtársa Dr. Jakab Gusztáv, aki a történelmi Magyarország mértani középpontjánál lakik.
Közel 30 éve foglalkozom természetfotózással. Mindig is törekedtem a tudományos munka magas színvonalú fényképes dokumentálására. Ezen munkám egyik mérföldköve a Körös-Maros Nemzeti Park növényvilágát bemutató könyv megjelenése volt 2012-ben. A fényképeim és népszerűsítő írásaim rendszeresen megjelennek a Földgömb magazin hasábjain. Tudományos közleményeim száma meghaladja a 140-et, ismeretterjesztő cikkeim száma pedig a hetvenet.
Szakterülete a Kárpát-medence virágos növényeinek rendszertana, valamint a negyedidőszaki klíma- és vegetációfejlődés. Középkori környezettörténet, vízgazdálkodás.
A beszélgetésben szó esik most készülő fotóalbumáról, mely a Szarvasi Arborétumot mutatja be pl. hogy mikor mit érdemes megnézni a japán díszcseresznye virágzától (sakura) a magnóliákon át a japán juharokig. Kedvencei a mohák – melyet fúrásmintákban is kutat, és fotografál is.
Vizsgálja emellett a jelenlegi tájhasználatunk középkori előzményeit, melyek a mai kultúrtájaink természetvédelmi kezeléséhez is elengedhetetlen fontosak.
A beszélgetésben részletesen szólunk az Erdélyi-szigethegység klímájának és tájhasználatának 1500 évet felölelő történetéről. A nívós Environmental Archaeology szaklapban ( környezetrégészet vezető szakfolyóiratában) közölt eredményeik a korábbi elképzelésekkel ellentétben azt mutatják, hogy az erdőirtásokat és a pásztorkodás intenzitását nem a klímaváltozás határozta meg, hanem a térségben zajló társadalmi és gazdasági folyamatok.
Dr. Jakab Gusztáv 2016 óta tagja annak a Dr. Benkő Elek akadémikus által vezetett nemzetközi kutatócsoportnak, melynek célja a Kárpát-medence középkori környezettörténetének interdiszciplináris módszerekkel történő feltárása. A kutatócsoportban régészek, történészek, geológusok és biológusok dolgoznak együtt, az elemzések pedig történeti dokumentumok, valamint a lápok tőzegrétegeiben megőrzött információk, például pollenszemek és mohamaradványok együttes értékelésén alapulnak. A kutatócsoport tehát ezek segítségével egyidejűleg képes vizsgálni a tájhasználati változásokat okozó környezeti és társadalmi tényezőket. Erről részletes cikk itt >>>
Nyitókép: Jakab Gusztáv fotózik fotó: Péter Pál Molnár FB
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
