A mostani extrém hidegben megugrott a lakások energiafogyasztása, de a magyar lakások csak ötöde korszerű hőszigetelésű. A lakások több mint fele átlagos vagy annál is rosszabb minősítésű, a legrosszabb kategóriába tartozó lakások aránya pedig 6 %-os volt tavaly.
A tavaly kiadott energiatanúsítványok alapján országszerte kisebbségben vannak a korszerű, alacsony fogyasztású lakások – áll az ingatlan.com elemzésében. A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2016-ban 140 ezer lakóingatlanra készült energiatanúsítvány, és mindössze kevesebb mint 20 százalékuk kapott korszerű (CC) vagy annál jobb (BB, AA+, AA++, AA) osztályzatot.
A felmért lakóingatlanok döntő része, több mint 80 százaléka pedig maximum a korszerűt megközelítő, azaz DD-s vagy annál rosszabb besorolású. A lakások 55 százaléka pedig átlagos (FF) vagy annál gyengébb osztályzatot kapott. Az energiafaló – kiemelkedően rossz – lakások aránya pedig közel 6 százalékos az országos adatok alapján – összesítette az adatokat a hvg.hu.
Budapesten valamivel kedvezőbb a helyzet: az országos átlagnál magasabb közel 24 százalékos korszerű (CC-s) vagy annál is jobb lakóingatlanok aránya. Ugyanakor a korszerűnél jobb – BB-s vagy AA-s – tanúsítványú ingatlanok száma azonban mind országosan, mind Budapesten elenyésző.
Energiatanusítvány: egy felesleges, de kötelező kellék
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a HVG-nek azt mondta, hogy az energetikai besorolás a legtöbb esetben lényegtelen szempont a lakáskeresőknél. “Egy felesleges, de kötelező kelléknek tartják az eladók és a vásárlók egyaránt” – mondta a szakértő. Az ingatlan.com adatai szerint a lakásukat eladásra hirdetők háromnegyede úgy kezdi hirdetni a lakást, hogy nincs meg ez a papír vagy, ha van is tanúsítványuk, nem adják meg a hirdetésben az azon szereplő osztályzatot értéket. Az ingatlan.com általános tapasztalata, hogy az eladók az utolsó pillanatra hagyják az energiatanúsítvány beszerzését, pedig azok 10 évig érvényesek.
Abból, hogy a lakások többségénél nincs meg az osztályzat, az is látszik, hogy a vevőket sem nagyon érdekli, tehát az eladási árra sincs komolyabb hatással. Ebből a szempontból a legjobb AA-s kategóriák kivételek, az ilyen osztályzatú lakóingatlanok négyzetméterára 10-20 százalékkal is magasabb lehet, mint az azonos környéken lévő rosszabb osztályzatú lakások.
A szakember szerint összességében hiába mutat pontos képet egy lakásról a tanúsítvány, a vevők inkább saját szemüknek hisznek a lakásvásárláskor. “Éppen ezért az, hogy felújított vagy felújítandó egy lakás, jelenleg abszolút szubjektív megítélés alapján kerül bele egy lakáshirdetésbe” – tette hozzá. Balogh László, aki szerint a tulajdonosoknak érdemes lehet felmérniük ingatlanuk energiaigényét, még akkor is ha nincs szó eladásról vagy kiadásról, hiszen a tanúsítvány 10 évig érvényes. „A tanúsítást végző mérnökök számára ráadásul jogszabály írja elő, hogy az energiatanúsítvány mellé energia-megtakarításra irányuló javaslatokat is megfogalmazzanak. Ezeket megfogadva a rezsiköltség még tovább csökkenthető, ami hosszútávon jelentős összegű megtakarítással is járhat” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.
Pénztárcákon érezzük a mínuszokat
10-ből 7 család szívesen szigetelne. A meleget úgy tudjuk benntartani, ha tudjuk, hol akar távozni. Az idei télen a magyar családok 40%-a havi 30.000 forintnál is többet költött fűtésre, 15%-uk pedig 45.000 feletti fűtésszámlát volt kénytelen otthona melegére költeni.
A Knauf Insulation felméréséből az derült ki, hogy 10-ből mindössze 2 ingatlantulajdonos érzi otthona hőmérsékletét megfelelőnek. A felmérés rávilágít arra is, hogy a hideg elleni védekezés legelterjedtebb, „barkács” megoldásait – mint az ablakpárna, hővisszaverő fólia, szigetelőcsíkkal körbefuttatott nyílászáró – egyre kevesebben alkalmazzák, a többség pedig hatékony és végleges energiahatékonysági megoldást keres: a megkérdezettek 70%-a úgy nyilatkozott, hogy ha tehetné, hőszigeteltetné otthonát, ám közülük minden második család ezt csak támogatás vagy pályázat segítségével tudná megtenni.
Nem tényező az energia a lakásvásárkásoknál
Az energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos, egy tanúsítvány azonban sokáig, 10 évig érvényes. Az energiatanúsítvány objektív – rendeletben szabályozott – paraméterek alapján mutatja meg, hogy mennyit “fogyaszt” az adott ingatlan. A skála az AA kategóriától a JJ kategóriáig terjed, a “minimális energiaigény” a legjobb osztályzat, a “kiemelkedően rossz” pedig a legrosszabb. Bár a lakás energiafogyasztás fontos tényező lakhatási költségeken belül, ám az ingatlan.com tapasztalatai szerint az energiatanúsítvány szinte semmilyen szerepet nem játszik a lakásvásárlási döntésekben.
Balogh László arra számít, hogy az objektív feltételek alapján elkészült energiatanúsítványok többéves időtávon a mostaninál fontosabb szerepet játszhatnak majd a lakásvásárlási döntéseknél. Ez azért is valószínű forgatókönyv, mert 2021-től minden használatba vett épületnek nulla közeli energiaigényűnek kell lennie.
