Nagyon népszerű volt, de szeptembertől nem biztos, hogy marad a 9 eurós bérlet Németországban. Vitézy Dávid szerint nálunk van ársapka az üzemanyagra, ezért nincs szükség a 9 eurós bérletre, de azért figyelemmel követjük a német példát.
Népszerű volt a lakosság körében és a megélhetési költségek csökkentéséhez is hozzájárult a nyár elején Németországban bevezetett 9 eurós, összes országos tömegközlekedési hálózatra érvényes bérlet, augusztus végétől azonban kifut az eredetileg is csak három hónaposra tervezett akció. A német kormánykoalíción belül a zöldek és szociáldemokraták valamilyen formában folytatást szeretnének, ugyanakkor a liberális pénzügyminiszter, Christian Lindner ezt erősen ellenzi – írja a Bloomberg.
A Németország egész területén, helyi, helyközi és regionális tömegközlekedésre (vasútra, buszra, villamosra, metróra) is érvényes 9 eurós havi bérletet júniusban vezették be az energiaárak megemelkedése miatt növekvő megélhetési költségek enyhítése és autóhasználat visszaszorítása érdekében. A jegy rendkívül népszerűnek bizonyult. A 30 kilométernél hosszabb vonatutak száma 42 százalékkal nőtt 2019-hez képest, a Németország vidéki turisztikai gócpontjaira irányuló vasúti utazások száma pedig csaknem megduplázódott.
A Kantar júliusi közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 80 százaléka támogatta az akció meghosszabbítását, ez ugyanakkor nem fog megvalósulni, ha csak a német pénzügyminiszteren múlik. Christian Lindner a múlt héten a lakosság “potyautas hozzáállását” (Gratismentalität) kritizálva Twitteren arról írt, hogy az intézkedés hosszabb távon pénzügyileg nem fenntartható (havonta 2,5 milliárd euróba, tehát nagyjából ezer milliárd forintba kerül).
Az intézkedés a kölni Német Gazdaságkutató Intézet számításai szerint júniusban 2 százalékponttal csökkentette az inflációt. Az intézkedés hatásait értékelő tanulmány szerzője szerint ettől függetlenül viszont érdemes végiggondolni, hogy ugyanennyi pénzből nem lehet-e hatékonyabban enyhíteni az alacsony jövedelmű háztartások terheit, például direkt transzferekkel.
Az olcsó bérlet kritikusai azzal érvelnek, hogy az olcsó bérlet csak kis mértékben csökkentette az autóhasználatot és inkább a szabadidős utak számát növelte. A Müncheni Műszaki Egyetemen készült tanulmány ezt egyébként megerősíti: eszerint csak a müncheniek három százaléka használta kevesebbet az autóját, miközben a megkérdezettek harmada mondta, hogy többet használta a tömegközlekedést. A kutatók ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a megkérdezettek 22 százaléka ezelőtt szinte egyáltalán nem járt busszal vagy vonattal, és elképzelhető, hogy a jövőben többet utaznának tömegközlekedéssel. Az intézkedés támogatói azzal is érvelnek, hogy a nyári időszakban magától értetődő eredmény volt a szabadidős utazások számának növekedése.
A zöldek és szociáldemokraták folytatásra vonatkozó tervei melletti érv lehet még, hogy Németországban várhatóan tovább nő az infláció a következő hónapokban. A fűtési szezon közeledtével, valamint az orosz gázszállítmányok bizonytalansága miatt a lakosság költségei is tovább emelkedhetnek. A pénzügyminiszter azonban az olcsó bérlet meghosszabbítása vagy egy újabb kedvező konstrukció bevezetése helyett inkább a személyijövedelem-adó kulcsokat változtatná meg úgy, hogy ne alakulhassanak ki olyan béremelések, amikor valakinek a bérét inflációval korrigálják, és ezzel a fizetése magasabb kategóriába kerülve reálértelemben csökken- írta a G7 gazdasági portál.
Vitézy Dávid szerint nálunk van ársapka az üzemanyagra, ezért nincs szükség a 9 eurós bérletre, de azért figyelemmel követjük a német példát.
Az államtitkár szerint nem került partvonalra azzal, hogy megszüntették a Nemzeti Közlekedési Központot. Csupán a struktúra változott, a feladataim ugyanazok – így hárítja el a lefokozásával kapcsolatos híreket Vitézy Dávid, aki szakterületi államtitkárként irányította a Nemzeti Közlekedési Központot (NKK), amit alig egy hónap után megszüntettek.
A HVG-nek adott interjújában ( a teljes interjú a HVG e heti számában, illetve a hvg360-on olvasható.) Vitézy azt mondta, hogy az NKK elődje, a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) az elmúlt két évben a főváros beruházásait kezelte. A mostani ciklusban, a jelenlegi kormányzati hierarchiában Lázár János alá tartozik az összes állami beruházás Magyarországon, az bárhol is legyen. Az új struktúrában az is világossá vált, hogy a BFK által vitt beruházások irányítását az Építési és Beruházási Minisztérium veszi át.
Szóba került az is, hogy miért nem vezették be német mintára a 9 eurós bérletet. Azt mondta, magánszemélyek számára továbbra is elérhető a hatósági ársapkás üzemanyag – október 1-jéig egész biztosan –, tehát az a helyzet, ami miatt ez Németországban felmerült, Magyarországon nem áll fenn.
Beszélt arról is Vitézy, hogy vállalná-e a főpolgármester-jelöltséget, és hogy miről volt szó a Budai Várban, amikor a katatüntetés idején lefotózták Palkovics Lászlóval és a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd vezérigazgatójával- írta a Hvg.
