Megtörni látszik a rezsicsökkentés eddigi lendülete, holott Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva még mindig magasak az energiaköltségek. A villany és gáz ára az EU tagállamai közül már tényleg nálunk az egyik legolcsóbb, ezért rezsicsökkentés tartalékai nem az árak további lefaragásában, hanem az energiahatékonyság ösztönzésében rejlenek.

A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint három év alatt több mint 570 milliárd forintot hagy a fogyasztók zsebében. Ebből a forrásból három év alatt akár 300 ezer lakás energiahatékonnyá tudna válni, melynek révén feleződhetnének az érintett háztartások energiaköltségei. 
A magyarok átlagosan még mindig összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére.
Vásárlóerő-paritáson – azaz pénztárcánkhoz mérve – a gáz és áram együttes költségeit tekintve az EU 28 tagállamának utolsó harmadában helyezkedünk el. Nem véletlenül, a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. [Forrás: Enerdata, Energy Efficiency Trends for Households in the EU]  

Az elmúlt évtizedben a magyar háztartások energiahatékonysági javulását tekintve pedig a „futottak még” kategóriába esünk, az EU átlag a magyarnál 2,5-szer magasabb.

„Az igazi rezsicsökkentés az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik. Kevesen tudják azt, hogy az energiahatékonyság növelése számos előnnyel jár az energiaszámlák csökkentésén túl is. A Magyar Energiahatékonysági Intézet kidolgozott egy programot, mely 2014-2020 között 420 milliárd forint állami (uniós) forrás bevonásával lehetővé tenné, hogy évi 40 ezer lakás váljon energiahatékonnyá. A megvalósuló energiahatékonysági beruházások előnye lenne még, hogy több tízezer új munkahely jönne létre – egyenletesen elosztva az ország teljes területén -, és a költségvetés egyenlege évente sok tízmilliárdos többletet könyvelhetne el. A Kormány által idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is hasonló következtetésre jutott.”- mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

Miért nem találja az Energiaklub az épületeink energetikai felújítására tervezett állami pénzt? 

A válasz egyszerű: a most véleményezésre bocsátott Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv szerint a jövő évi költségvetés tervezete nem tartalmaz ilyen célú állami forrásokat.