A természeti kincseinkre régóta nem vigyázunk úgy ahogy kellene, de a döntéshozóknak sokszor nem elég például a fajok eltűnése vagy a környezetszezés növekvő szintje. Mit tegyünk ha azok, akik meg tudják hozni a megfelelő intézkedéseket, csak a számokból értenek? Be tudjuk árazni a természetet?
Az élelem, a tiszta levegő, a víz sőt a lakóhelyeink megépítéséhez is elengedhetetlenül szükséges a természet, így az ökoszisztémák állapota hatással van a gazdaságra. Ezt a hatást számszerűsíteni is lehet, a Világgazdasági Fórum elemzése szerint például a világ GDP-jének több mint fele mérsékelten vagy nagymértékben függ a természet nyújtotta szolgáltatásoktól. Azonban az éghajlatváltozás a természetre így annak értékére is hatással van. (World Economic Forum adatok)
Egy új Nature tanulmány szerint a bolygó felmelegedésével számos biom, például a füves területek és az erdők észak felé tolódnak. A szerzők elemezték füves és erdei biomok hozzájárulását a különböző országok GDP-jéhez. Elemzésük kiterjedt az olyan termékekre, mint a fa, valamint a kevésbé kézzelfogható előnyökre mint például az erdőkkel kapcsolatos szabadidős szolgáltatások.
A tanulmány szerint az évszázad végére az SSP2-6.0 forgatókönyv szerint (amely 2100-ra mintegy 3,8 Celsius-fokos felmelegedést vetít előre) az ökoszisztémák eltolódása több mint 9%-kal csökkenti a természet által nyújtott pénzügyi előnyöket.
A szerzők megállapították, hogy mivel a fejlődő országok jobban függenek a természeti tőkétől, mint gazdagabb társaik, így ezeket az országokat sújtja majd a legsúlyosabban az ökoszisztémák változása. Az egy főre jutó GDP tekintetében az országok alsó 50%-a viseli majd a károk 90%-át, míg a felső 10% a veszteségek mindössze 2%-át viseli.
Az összefoglaló a Carbonbrief heti hírlevelében jelent meg
Nyitókép: Oliver Paaske / Unsplash
