Egyre nő az egészséges életmód és a fenntarthatóság iránti vágy, ezzel együtt pedig az ehető algák világa is egyre inkább középpontba kerül. A tengeri moszatot, noha kevésbé elterjedt a nyugati kultúrában, az élelmiszeripar és a táplálkozástudomány előszeretettel veszi elő. Az Euronews podcastje, az Ocean Calls górcső alá vette a témát, és bemutatta, hogy az európai algaágazat milyen kihívásokkal néz szembe, miközben próbálja fejleszteni és népszerűsíteni termékeit.
A Nordic Seafarm, egy svéd tengeri moszatot termesztő vállalat, kiemelkedik a szakmából. Simon Johansson, a cég vezérigazgatója, például a napi három étkezésből kétszer tengeri algát fogyaszt. A Nordic Seafarm egy tengerbiológusok által alapított vállalkozás, amelynek célja nemcsak az, hogy kutassa a tengeri moszatok nagyüzemi termesztésének környezeti hatásait, hanem hogy működő üzleti modellt is kialakítson a termék népszerűsítése érdekében. Ennek érdekében az idei Nobel-díj vacsorához is ők biztosították az algát.
„Cukormoszatot és tengeri salátát termesztünk. A svéd király is megette, igaz? És nekem boldognak tűnt a tévében…” – kommentelte viccesen Johansson az Ocean Calls adásában.
Nemcsak egészséges, fenntartható is
Az ehető alga az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által „szuperélelmiszerként” is emlegetett, hiszen olyan tápanyagokban gazdag, mint a jód, C-vitamin és vas. Kiemelkedő azonban az Omega-3 zsírsav tartalma, amely kifejezetten magas, emiatt pedig jótékony hatással van a szívre. Anne Siedler, a Seas At Risk tengerpolitikai referense szerint az Omega-3 zsírsavakat az algák termelik, így fogyasztásukkal közvetlen forrásból lehet őket kinyerni.
Siedler szerint a tengeri algát termeszteni is megéri, ugyanis sok környezeti előnye van, például elnyeli a szén-dioxidot, emellett minimális mezőgazdasági ráfordítást igényel, ami fenntartható termesztést tesz lehetővé, de az algafarmok az állatvilágot is egyaránt vonzzák.
„Nagyon jó, ha a fenntarthatósági tényezőket nézzük, hiszen kisebb haltepelepekben kellene gondolkodnunk „ – szögezte le Siedler.
Fényes jövő ígérete
Az algaágazat egy rohamos léptekkel fejlődő üzletág: a globális algapiac értéke 2021-ben közel 14 milliárd euró volt, Ázsiával az élen. Az előrejelzések szerint ez a szám 2028-ra 22 milliárd euróra nő.
Az EU az algatermékek egyik legnagyobb importőre, legyen szó táplálkozásról, kozmetikumokról, gyógyszerekről, vagy akár bioüzemanyagról.
Bár az európai algaágazat még gyerekcipőben jár, az Európai Bizottság részletes tervet dolgozott ki az algatermelés fellendítésére. Siedler is úgy véli, hogy ez az üzletág könnyen megközelíthető, hiszen könnyen teljesíthetőek a tudással és költségekkel szemben állított kritériumok. Johansson szerint a fejlesztésekre azért van szükség, mert fel kell venni a versenyt Kínával és Indonéziával, akik a globális kínálat 85%-át biztosítják.
„Ha versenyezni akarunk velük, akkor ki kell építenünk a megfelelő infrastruktúrát mind az óceánon, mind a szárazföldön” – fejtette ki véleménysét a Nordic Seafarm elnöke.
Nyitókép: Depositphotos
