A világ népességének egyre nagyobb része él városokban. 2014-ben 54%, 2050-re ez az arány 66% fölé emelkedik az ENSZ 2019-es előrejelzése alapján. A prognózis szerint a globális városi lakosság arányának növekedése Afrikában és Ázsiában lesz a legnagyobb, akár 90%-os. Ezeken a területen sok város már most is érzékenyen reagál az éghajlatváltozásra és az urbanizáció okozta problémákra.
Városi hőszigetek
Az urbanizáció egyik legnyilvánvalóbb hatása a városi hősziget effektus, vagyis a városi környezet magasabb hőmérséklete a környező területekhez képest. Amikor lakó- és ipari épületek, üzletek egymáshoz közel épülnek, hőt termelnek, hőt fognak fel és tárolnak, ami jelentősen megnöveli a környező levegő hőmérsékletét. Legyen szó autóvezetésről vagy gyárak működéséről, az emberek amikor energiát használnak, hőt termelnek. Amikor sok ember tevékenykedik egymás közelében, ez a keletkező hő más hőforrásokkal kombinálva jelentős hőmérséklet-emelkedést eredményezhet a környezet számára. A sűrűn lakott területeken, ahol magas, egymáshoz közel álló épületek és forgalmas utak találhatók, alig van lehetőség a felmelegedett levegő eltávozására, így városi hőszigetek jönnek létre.
A városi hőség és az éghajlatváltozás kezelésének szükségessége egyre inkább előtérbe kerül. A hősziget effektussal együtt a városok napokig extrém hőhatásnak vannak kitéve világszerte. Kutatások azt mutatják, hogy a hőség miatt több embert hal meg az Amerikai Egyesült Államokban, mint hurrikánok, tornádók és más szélsőséges időjárási események miatt összességében, ez pedig becslések szerint 120 000 halálesetet jelent évente.
Sok városban igen alacsony a zöldfelületek aránya
A hősziget effektus átlagosan 2-5 °C, de esetenként 10 °C–os hőmérséklet különbséget is jelenthet a felmelegedett és fel nem melegedett városrészek között. A városi hőszigetek kialakulásához jelentős mértékben hozzájárul a vizet át nem eresztő burkolatok nagy aránya. Ezeknek hőtároló hatásuk van és korlátozzák a természetes lehűlést gátolva az evapotranszspirációt. Az US EPA szerint „az olyan városokban, ahol a lakosok száma eléri, vagy meghaladja az egy milliót a levegő éves átlagos hőmérséklete 1–3 °C-kal melegebb lehet, mint környezetükben – tiszta, szélcsendes éjszakákon ez a hőmérsékletkülönbség akár 12 °C-t is elérhet.”. A hőszigetek különösen a nagyobb városokban jelennek meg, de a kisebb városokban és településeken is előfordulhatnak. Mindez jelentős ökológiai és társadalmi következményekkel is jár, emellett a klímaváltozás is hozzájárul a városi környezet hőmérsékletének emelkedéséhez. Kétféle hősziget létezik: felszíni és légköri. Általános jelenség, hogy a hőmérséklet eltérő a földfelszínen és a légköri szinten, magasan a város felett.
A természet törvényeinek érvényesülése a városokban
A vegetációs ökoszisztéma funkcióinak megértéséhez létfontosságúak a városi hőszigeteknek a növényzet szezonalitására gyakorolt hatásaival kapcsolatos ismeretek. A városi hősziget intenzitását befolyásolja a város mérete. A városban élő növények tenyészidőszaka igazolhatóan eltér a nem városi környezetben élő növényekétől. A trópusi klímájú Ugandában például a legkevésbé beépített városi környezetben volt a leghosszabb a tenyészidőszak, míg a város központi részén ez egyre csökkent – tehát a tenyészidőszak hossza egyre csökken a földfelszín hőmérsékletének emelkedésével. Ezzel ellentétben a mérsékelt égövi városokban a magasabb hőmérséklet gyakran hosszabb vegetációs időszakot eredményez. A városi kertészeknek, tájépítészeknek érdemes figyelembe venniük a növényzet hőtűrőképességét.
FORRÁS: A városi környezet hatása a növényzetre (pdf.)
Kisvarga Szilvia
MATE TTDI
Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete
Nyitókép: USA metropolisz növénymentes nagyvárosi úthálózat. forrás: Getty Images
