Július közepén már javában tart az énekesmadarak másodköltése, illetve kirepülés előtt állnak a ritkább, fokozottan védett fehér és fekete gólyák, valamint a parlagi sasok fiókái. Az ilyenkor érkező, a tegnapelőttihez hasonló erősségű viharok nem csak anyagi javainkban okoznak kárt, de a madárfészkeket és -fiókákat is veszélyeztetik. Még tart a fokozottan védet madarak fészkeinek ellenőrzése.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) fajvédelmi munkatársai és a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrei ezekben a percekben is területi ellenőrzéseket tartanak a legritkább, fokozottan védett madárfajok különösen problémás fészkeinél. A nagy testű fajok fára épült, sokszor évtizedekig használt, több mázsás, esetenként tonnányi tömegű fészkei önpusztítóak, a fészket tartó ágak egy idő után letörnek, de akár a fészkes fa is kidőlhet. Ezeknek az eseteknek a gyakorisága jelentősen megnőhet erős szél és eső esetén.
Bár hatalmas károkat okozhatnak, a költési időszak viharai a madarak egyik legfontosabb természetes állományszabályozói. Amikor egy madár olyan nagy és erős lesz, mint a gólyák és sasok vagy olyan gyors, mint a sólymok, fecskék és sarlósfecskék, akkor a felnőtt egyedeknek már nincs állományszintű természetes ragadozója. Ezeknek a fajoknak a túlszaporodását az összes korosztályban az élősködők és a kórokozók (betegségek), a tojások és a fiókák esetében pedig a fészekragadozók (például a nyest) és a viharok akadályozzák meg.
A kisebb testű, gyakoribb madárfajok évi többszöri költéssel, költésenként akár 515 fiókával ellensúlyozzák a ragadozók, a betegségek, a vonulási és egyéb környezeti veszélyek okozta veszteségeket. A nagyobb méretű, ritkább fajok évente csak egyszer költenek és fiókaszámuk is alacsonyabb (15). A településeken is gyakori fészkelő 45 hazai madárfaj országos állománya a legutóbbi becslés átlagát számolva közel 16,4 millió pár. Ezek a madarak évről évre, így idén is mintegy 158 millió tojást raknak, melynek jelentős részéből ki is kelnek a fiókák. Ennek a több mint 170 milliós madártömegnek a túlnyomó többsége, az állomány stabilitását megőrizve 7080%-a, tehát mintegy 140 millió madár, elsősorban a fiókák el is pusztulnak.
Ilyen óriási számok mellett nyilván nem lehet szó minden egyes sérült vagy elárvult madár megmentéséről. Ez nem csak felesleges és természetellenes, de kivitelezhetetlen feladat is lenne, hiszen a bajba került leggyakoribb madarak néhány ezrelékét találjuk csak meg. A nemzeti parki és civil természetvédelmi szakemberek elsősorban a legritkább madarak sérült és elárvult fiatal egyedeit mentik, de az állatkerti, nemzeti parki és civil madármentő állomások a lakosság által hozzájuk beszállított gyakoribb madarakért is mindent megtesznek.
Rendkívül izgalmasan alakult a „Kelemen”, a tojás korában mentet, majd terméketlen párhoz örökbe adatott parlagisas-fióka sorsa. Az érdeklődők alig néhány napig figyelhették csak az interneten keresztül a bekamerázott fészekben cseperedő madár életét, amikor a fészek a múlt hétvégén váratlanul leszakadt. A fióka túlélte a 15 méteres zuhanást, és a HELICON parlagisas-védelmi LIFE+ program munkatársai egy közeli fára néhány óra alatt felhelyezett műfészekbe tudták helyezni (ennél sajnos már nem volt idő a kamera kihelyezésére), ahol a pótszülők továbbra is etették, etetik. „Kelemen” és családja a pót-műfészekkel együtt átvészelte a tegnapi és éjszakai vihart és jelenleg is jól van.
Azt, hogy kerültek-e bajba fokozottan védett sas-, sólyom- és gólyafiókák, egyelőre még nem tudjuk. Ha a szakemberek találnak ilyet, illetve bejelentés érkezik ilyen madarakról, akkor természetesen mindent megtesznek az ellátásuk érdekében.
A lakosságot a fiókamentés gyakorlatáról tájékoztató MME honlapoldalak:
http://www.mme.hu/maganyos_fiokat_talaltam
http://www.mme.hu/leesett_a_fecskefeszek_-_mit_tehetek
http://www.mme.hu/elpusztult_a_madarpar_egyik_tagja_-_mit_tehetek
