Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése szerint az erőforrások hatékonyabb használatával Európa támogathatja új munkahelyek létrejöttét és az innovációt. A kiadvány egy sor olyan szakpolitikát mutat be, amely bizonyítottan környezeti és gazdasági hasznot hoz.
Az „Erőforrás hatékony zöld gazdaság és az EU szakpolitikák” című kiadvány áttekinti, hogy az európai gazdaságok hogyan használhatják az alapanyagokat hatékonyabban, ami fontos része az EU által célként kitűzött „zöld gazdaságba” történő átmenetnek. Miközben sok környezeti trend fokozatosan javuló tendenciát mutat, a jelentés szerint az Európai Uniónak alapvetően, rendszer szinten kell újragondolnia a gazdaságát, ha el akarja érni hosszú távú környezeti céljait. Például az üvegház gázok 80-95%-os csökkentése (az 1990-es szinthez képest) 2050-re nem lehetséges pusztán a fokozatos hatékonyságnövelés révén.
„Az innováció jelentheti a kulcsot a jelenlegi pazarló erőforrás-használat megváltoztatására” – fogalmazott Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója. „A környezeti innováció alapvető szerepet kap a 21. század kihívásainak való megfelelésben. Ha jól akarunk élni a bolygó ökológiai keretei között, ahogyan azt a 7. Környezetvédelmi Cselekvési Program is megfogalmazza, akkor muszáj Európa találékonyságára támaszkodnunk. Ez nem csak új találmányokról szól, ennél sokkal fontosabb lehet az új zöld technológiák bevezetése és terjesztése.”
Az erőforrás-hatékonyság növelésének egy másik eszköze a munkát terhelő adók (például a jövedelemadó) csökkentése, és ehelyett a nem hatékony erőforrás-használat és a környezetszennyezés adóztatása. Ezek a környezeti adók támogathatják új munkahelyek létrejöttét, de mégsem használják őket eléggé az EU-ban, hiszen a GDP csupán 2,4%-át hozták 2012-ben. Számos jótékony hatásuk van: a legmagasabb környezeti adókkal rendelkező országok nagyon jól teljesítenek az ökológiai innovációk, és a versenyképesség terén is.
Az erős környezeti szabályozás versenyelőnyt ad az EU-nak, hiszen így az az elsők között alkalmazza az új technikákat, érvel a jelentés. Azoknak, akik az EU-ba akarnak árut szállítani, fokozatosan meg kell felelni az EU normáinak, mint például a járművek kibocsátási szabályainak, vagy a vegyszer ellenőrzésnek. Az EU 20%-ra kívánja növelni a gyártás arányát a GDP-ben 2020-ra, a 2013-as 15,1%-ról. Ez lehetőséget jelenthet a környezetre kedvező innovációk bevezetésére olyan területen, mint például a megújuló energiák használata, írják a jelentés szerzői. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a növekedésnek meg kell felelni az EU környezeti prioritásainak, máskülönben mindennek negatív hatásai lehetnek, mint például az üvegház gázok kibocsátásának növekedése és az értékes erőforrások elvesztése.
A gazdasági válság és a környezeti tennivalók
A gazdasági válság, úgy tűnik, hatott a környezeti ügyekre az EU-ban, például részben csökkent az üvegház gázok és más légszennyező anyagok kibocsátása. Mindazonáltal Európa nagy része hasonló pályán maradt, mint 2008 előtt volt, folytatva a hosszú távú trendeket, míg más esetekben a válság lelassította folyamatokat. A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság nyomán kilátásba került, hogy járulékos állami befektetések segíthetnék az erőforrások használatának hatékonyabbá válását. Az indikátorok azonban azt mutatják, hogy ez nem történt meg.
Az „Erőforrás hatékony zöld gazdaság és az EU szakpolitikák” című angol nyelvű kiadvány letölthető innen.
