Két év alatt mintegy 1700 privatizációs szerződés környezetvédelmi kitételeinek teljesülését kellene utólag megvizsgálni a Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő által jegyzett javaslat alapján.
A munka érdemi része értelemszerűen a szakmai kapacitásokkal rendelkező környezetvédelmi hatóságokra hárulna, ám a túlterhelt, folyamatos leépítésekkel és elvonásokkal gyengített felügyelőségek jelen állapotukban aligha alkalmasak a hatalmas szerződésállomány érdemi áttekintésére – ennek belátására utal, hogy az eredeti, idén novemberig szóló határidőt egy kormányoldali módosítás 2012-re tolná ki.
A szerződésállomány nagysága azonban így is problémát jelent: a vizsgált időszakban – gyakorlatilag a rendszerváltástól a mostani kormányváltásig – az összes közepes és nagyobb ipari és energetikai cég, illetve az agrárcégek többsége esetében voltak a szerződéseknek környezetvédelmi előírásai. Ezeknek tartalmáról azonban jellemzően a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságok sem tudtak semmit.
Például a kolontári vörösiszapbalesetben érintett Mal Zrt. elődje esetében a másfél évtizeddel ezelőtt eladott, nagyjából kétmilliárd forintot érő cég vételárát az eladó állam arra való hivatkozással csökkentette a reális értékhez képest két nagyságrenddel, hogy a vevő vállalta a környezeti kárelhárítást és rehabilitációt. A privatizációs szerződés szerint a zöldhatóságnak évente jelentést kellett volna kapnia a kötelezettségek teljesítéséről, ám a hatóság 2010-ig egyáltalán nem ismerte a privatizációs szerződés tartalmát, és csupán az október 4-i baleset után kapta meg a vonatkozó dokumentumokat a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól.
További részletek >>>
