A magyar köztársasági elnök szeretné elkerülni, hogy a víz miatt egyre több helyen törjenek ki konfliktusok. Áder felszólalt Dél-Koreában, a Víz Világfórumán. Áder megmenti a Földet, csak Orbánnal szemben nem meri.
Elegendő víz nélkül nincs fenntartható fejlődés – mondta Áder János államfő ma a dél-koreai Teguban, a 7. Víz Világfórumon elmondott nyitó beszédében. A köztársasági elnök a világ legjelentősebb vízügyi tanácskozásán felszólalva úgy ítélte meg: a helyi vagy regionális megoldások már nem elégségesek a vízügyi válságok és problémák kezelésére. Áder ezért az ENSZ keretén belül született megoldásokat egy globális vízügyi szervezet felállításával tenné még hatékonyabbá. Az államfő úgy fogalmazott, hogy "a Földet kibillentettük egyensúlyi állapotából". Rámutatott arra is, hogy tíz év múlva csaknem kétmilliárd ember él majd vízhiányos területen, de az emberiség csaknem negyven százaléka már most is osztott vízgyűjtő területről szerzi be forrásait, közöttük sok helyen pedig már "elindult a marakodás".
A Világgazdasági Fórum az idei jelentésében a világot fenyegető legnagyobb kockázatként a vízügyi válságot jelölte meg – emlékeztetett az államfő, aki a Föld számos pontjáról hozott példákat arra, hogy már most jelentős probléma a víz kezelése, akár aszályról, akár áradásról van szó. Dél-Korea "mellbevágó" adatait idézve kijelentette: jobb helyet nehezen találhattak volna a világfórumnak, mint a hol szárazsággal, hol pedig jelentős esőzéssel küzdő országban. Szólt Szíriáról is, ahol az aszály űzött mintegy másfél millió embert a városokba, ami társadalmi robbanásba, végül polgárháborúba torkollt.
Újabb és újabb figyelmeztetéseket kapunk a természettől, hogy ez így nem mehet tovább – jelentette ki, hangsúlyozva a cselekvés fontosságát. Áder János szerint az emberiségnek nemcsak a probléma súlyosbodását kell elkerülnie, de "a részben általunk átalakított" helyzethez is meg kell tanulnia alkalmazkodni. Csak így kerülhetők el a vízszerzés érdekében folytatott háborúk, vagy az, hogy még több ember haljon meg szennyezett vizektől, hogy sok helyen elvesszen a jelenlegi élővilág.
Az államfő szólt Magyarországról is, amely – mint mondta – szintén érzi a klímaváltozás hatását. Elmondta: az ország hiába óvja a vízbázisait, ha a környezete nem teszi azt, ezért Magyarország két- és többoldalú megállapodásokkal igyekszik elkerülni a közös vízhasználatból adódó konfliktusokat a szomszédos országokkal.
A konferencián Pak Gun Hje dél-koreai elnök a többi közt arra mutatott rá, hogy országát jelentősen érinti a klímaváltozás, amely vízproblémákat is okoz. A kérdés kezelésére nemzetközi megoldásokat szorgalmazott, és a többi közt a tudomány és a technológia fejlődésének fontosságát hangsúlyozta.
Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke többekkel együtt azt hangsúlyozta, hogy hamarosan a megfelelő minőségű és mennyiségű vízhez való hozzájutás jelenti majd a legjelentősebb problémát az emberiség számára.
A konferencián felszólalt többek között Ángel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, Jan Eliasson ENSZ-főtitkárhelyettes, de ismertette országa problémáit és megoldásait Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Etiópia elnöke és Marokkó miniszterelnöke is. Dél-Koreában különösen fontos kérdés lett a környezetvédelem és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, az ország ugyanis 1990 és 2005 között megkétszerezte emisszióját. Ez döntő részt amiatt történt, hogy lakossága az 1960-as évek óta megduplázódott, mintegy 50 millióra nőtt, miközben az egy főre jutó GDP-jét az ország 79 dollárról 33 ezerre növelte.
A világ 13. legnagyobb gazdasága a károsanyag-kibocsátás terén is élen jár. A klímaváltozás itt különösen érezteti hatását: Dél-Korea átlaghőmérséklete jóval a világátlag felett emelkedett, de folyamatosan nő a csapadék mennyisége is, száz év alatt 27 százalékkal. A legfontosabb feladat a vízminőség javítása, ezért a kormányzatnak a kilencvenes évek közepétől van programja a vízforrások kezelésére, megóvására, a bakteriológiailag is tiszta ivóvíz biztosítására.
A háromévente megrendezendő világfórum a vízzel kapcsolatos kérdések legnagyobb konferenciája. Az idei, Víz a jövőnk számára mottóval megrendezett tanácskozásra több mint százötven országból érkeztek jogalkotók, helyi vagy nagyobb területre rálátó döntéshozók. A konferencia április 17-éig tart. A Víz Világfórumot szervező ernyőszervezet, a Víz Világtanács (WWC) 1996-ban jött létre, tagjai között tud professzionális technikai társaságokat, vállalatokat, bankokat, tudományos szervezeteket, valamint kormányzati és civil szervezeteket is. Csaknem háromszáz tagja között van a magyarországi Belügyminisztérium és a Fővárosi Vízművek is.
Áder János holnap megbeszélést folytat Benedito Bragával, a Víz Világtanács elnökével, Yvo de Boerrel, a fejlődő országokat segítő Global Green Growth Intézet (GGGI) főigazgatójával. Ezt követően Áder János tárgyal Thomas P. Bostick altábornaggyal, az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének műszaki főnökével, műszaki csapatainak parancsnokával. Áder János kedden Pak Gun Hje dél-koreai köztársasági elnökkel találkozik, majd továbbutazik Mongóliába. (MTI)
Áder megmenti a Földet, csak Orbánnal szemben nem meri
Változatlan stratégiával zajlik Áder János zöld imidzsének építése: a köztársasági elnök a nemzetközi porondon – jellemzően tét nélküli helyzetekben – bátran küzd a globális környezeti problémák megoldásáért, idehaza viszont a legcsekélyebb konfliktust sem hajlandó felvállalni a kormánnyal környezetvédelmi ügyekben, és tétlenül nézi, ahogy az Orbán-kabinet darabonként dobja a kukába az elmúlt harminc évben kiépült zöld intézményrendszert.
A köztársasági elnök ma Teguban. Orbánnal már nem vállalja a kötélhúzást Bruzák Noémi / MTI
Magyarország sem európai, sem regionális összehasonlításban nem folytat progresszív vízgazdálkodási politikát –, ennél is feltűnőbb azonban, hogy a nemzetközi környezetvédelmi fórumokon (például korábban a New York-i klímacsúcson) szívesen szereplő Áder itthon semmilyen konfliktust nem hajlandó vállalni környezeti ügyekben, és a legegyértelműbb kormányzati környezetromboló törekvésekkel szemben sem emeli föl a szavát. A hazai civil zöldek kérése ellenére sem a környezetvédelmi felügyelőségek önállóságának megszüntetése, sem a nemzeti parkok védett földjeinek elvétele nem késztette őt cselekvésre, annak ellenére, hogy mindkettő beleütközik a környezetvédelmi ügyekben a visszalépést tiltó alkotmánybírósági határozatba, nemcsak a társadalmi szervezetek, hanem az ombudsman szerint is. Korábban ugyanúgy nem hallgatott azokra a civil felhívásokra, amelyek az Orbán–Putyin nukleáris egyezmény, illetve a mindent titkosító paksi atomtörvény ügyében sürgettek elnöki vétót – Áder János mindkét jogszabályt fenntartás nélkül aláírta, holott mindkettő ellentétes a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló Aarhusi egyezménnyel, és az utóbbi jó eséllyel az alkotmánnyal is, amire Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője is felhívta a figyelmet.
Ami pedig a vizeinket illeti: Magyarországon egy Fidesz-közeli vállalkozói csoport veszélyes hulladékokat helyez el Almásfüzitőnél a Duna árterén egy korábbi vörösiszap-lerakón (az elképesztő ügy miatt az EU kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen), a kormány leépítette, a belügyi tárcához telepítette és közmunkás-foglalkoztatóvá alakította át a vízügyet, így a tervszerű vízgazdálkodásnak még az elemi minimumfeltételei is hiányoznak, a szétdúlt vízügyi szektorból az utóbbi években arányaiban több szakember vándorolt el, mint az egészségügyből, jelenleg pedig annak a Szlovák Villamos Műveknek a megvásárlására készül, amely a Duna vízhozamának 80 százalékát továbbra is sajátjaként használó bősi vízművet üzemelteti. Ezek a problémák – bár magyar szempontból legalább olyan súlyosak, mint mondjuk a dél-koreai aszály – eddig nem érték el Áder János ingerküszöbét, és olyan törvényjavaslatról sincs tudomásunk, amelyet környezetvédelmi megfontolásból küldött volna vissza a kormányfő a parlamentnek – írta a nol.hu.
